
Teljes egészében elkészül 2015 végéig a Nagylak és Nagyszeben közötti, 360 kilométer hosszú autópálya, így azt követően már „csak” a 120 kilométeres Nagyszeben–Piteşti sztrádát kell véglegesíteni – nyilatkozta a román köztévének Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. március 25., 19:112014. március 25., 19:11
A tárcavezető úgy fogalmazott: mindez jó hír a mioveni-i Dacia autógyárnak, amelynek vezetősége az elmúlt időszakban többször is a nyugatra vezető autópálya megépítését sürgette, az üzem számára ugyanis jelenleg túl sokba kerül az exportálás a közutak állapota miatt.
Şova azt is elmondta, hogy múlt héten tárgyalt a magyarországi közlekedésügyért felelős miniszterrel, akinek beszámolója szerint a határ túlsó oldalán már ez év végén Nagylakig fog érni az autópálya. Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) becslése alapján a Nagyszeben–Piteşti sztráda 3,2 milliárd euróba fog kerülni, Şova elmondása szerint pedig jövő év elején az autópálya két végén, 2016-ban pedig a közepén (Râmnicu Vâlcea környékén) látnak neki a kivitelezésnek.
A korábbi kormánykoalíció, a feloszlott Szociálliberális Unió (USL) által decemberben bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiában egyébként a Nagyszeben–Piteşti sztráda befejezésének határideje még 2022 volt.
Dan Şova arról is beszámolt, hogy a CNADNR még ezen a héten felbontja az Impregilo csoporttal a Szászváros–Nagyszeben sztráda harmadik szakaszának megépítésére kötött szerződést, mivel elmondása szerint „elfogadhatatlan, hogy indokolatlan munkálatokért fizessünk pluszban több millió eurót.”
„Két független szakértői véleményezést is kértünk, és mindkettő az autópálya-társaságnak adott igazat, így a csoport hiába is követelne kártérítést. Ősszel újabb versenykiírást hirdetünk a 22 kilométer hosszú szakasz maradék hat kilométerének kivitelezésére, amely nem tarthat tovább hat hónapnál” – magyarázta a tárcavezető.
A Impregilo csoport korábban a földcsuszamlásokra hivatkozva végzett jelentős többletmunkát a szakaszon.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!