Teljes egészében elkészül 2015 végéig a Nagylak és Nagyszeben közötti, 360 kilométer hosszú autópálya, így azt követően már „csak” a 120 kilométeres Nagyszeben–Piteşti sztrádát kell véglegesíteni – nyilatkozta a román köztévének Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. március 25., 19:112014. március 25., 19:11
A tárcavezető úgy fogalmazott: mindez jó hír a mioveni-i Dacia autógyárnak, amelynek vezetősége az elmúlt időszakban többször is a nyugatra vezető autópálya megépítését sürgette, az üzem számára ugyanis jelenleg túl sokba kerül az exportálás a közutak állapota miatt.
Şova azt is elmondta, hogy múlt héten tárgyalt a magyarországi közlekedésügyért felelős miniszterrel, akinek beszámolója szerint a határ túlsó oldalán már ez év végén Nagylakig fog érni az autópálya. Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) becslése alapján a Nagyszeben–Piteşti sztráda 3,2 milliárd euróba fog kerülni, Şova elmondása szerint pedig jövő év elején az autópálya két végén, 2016-ban pedig a közepén (Râmnicu Vâlcea környékén) látnak neki a kivitelezésnek.
A korábbi kormánykoalíció, a feloszlott Szociálliberális Unió (USL) által decemberben bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiában egyébként a Nagyszeben–Piteşti sztráda befejezésének határideje még 2022 volt.
Dan Şova arról is beszámolt, hogy a CNADNR még ezen a héten felbontja az Impregilo csoporttal a Szászváros–Nagyszeben sztráda harmadik szakaszának megépítésére kötött szerződést, mivel elmondása szerint „elfogadhatatlan, hogy indokolatlan munkálatokért fizessünk pluszban több millió eurót.”
„Két független szakértői véleményezést is kértünk, és mindkettő az autópálya-társaságnak adott igazat, így a csoport hiába is követelne kártérítést. Ősszel újabb versenykiírást hirdetünk a 22 kilométer hosszú szakasz maradék hat kilométerének kivitelezésére, amely nem tarthat tovább hat hónapnál” – magyarázta a tárcavezető.
A Impregilo csoport korábban a földcsuszamlásokra hivatkozva végzett jelentős többletmunkát a szakaszon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!