
Teljes egészében elkészül 2015 végéig a Nagylak és Nagyszeben közötti, 360 kilométer hosszú autópálya, így azt követően már „csak” a 120 kilométeres Nagyszeben–Piteşti sztrádát kell véglegesíteni – nyilatkozta a román köztévének Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
2014. március 25., 19:112014. március 25., 19:11
A tárcavezető úgy fogalmazott: mindez jó hír a mioveni-i Dacia autógyárnak, amelynek vezetősége az elmúlt időszakban többször is a nyugatra vezető autópálya megépítését sürgette, az üzem számára ugyanis jelenleg túl sokba kerül az exportálás a közutak állapota miatt.
Şova azt is elmondta, hogy múlt héten tárgyalt a magyarországi közlekedésügyért felelős miniszterrel, akinek beszámolója szerint a határ túlsó oldalán már ez év végén Nagylakig fog érni az autópálya. Az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR) becslése alapján a Nagyszeben–Piteşti sztráda 3,2 milliárd euróba fog kerülni, Şova elmondása szerint pedig jövő év elején az autópálya két végén, 2016-ban pedig a közepén (Râmnicu Vâlcea környékén) látnak neki a kivitelezésnek.
A korábbi kormánykoalíció, a feloszlott Szociálliberális Unió (USL) által decemberben bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiában egyébként a Nagyszeben–Piteşti sztráda befejezésének határideje még 2022 volt.
Dan Şova arról is beszámolt, hogy a CNADNR még ezen a héten felbontja az Impregilo csoporttal a Szászváros–Nagyszeben sztráda harmadik szakaszának megépítésére kötött szerződést, mivel elmondása szerint „elfogadhatatlan, hogy indokolatlan munkálatokért fizessünk pluszban több millió eurót.”
„Két független szakértői véleményezést is kértünk, és mindkettő az autópálya-társaságnak adott igazat, így a csoport hiába is követelne kártérítést. Ősszel újabb versenykiírást hirdetünk a 22 kilométer hosszú szakasz maradék hat kilométerének kivitelezésére, amely nem tarthat tovább hat hónapnál” – magyarázta a tárcavezető.
A Impregilo csoport korábban a földcsuszamlásokra hivatkozva végzett jelentős többletmunkát a szakaszon.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!