
Folytatódik az egymásra mutogatás a hitelcseretörvény kapcsán: a képviselőház jogi bizottságának csütörtöki vitáján nem hogy közeledett volna a honatyák és a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselőinek álláspontja, de ehelyett durva vádaskodásba csapott át a beszélgetés. A kezdeményezők amellett érveltek, hogy a kockázatot meg kell osztani a bank és az ügyfél között, a jegybank illetékesei pedig a hitelcserével járó veszélyekre mutattak rá.
2016. március 31., 15:522016. március 31., 15:52
2016. március 31., 18:372016. március 31., 18:37
Daniel Zamfir nemzeti liberális párti (PNL) képviselő (képünkön) a bizottsági vita kezdetén arra hívta fel a figyelmet, jövő hónapban lesz egy éve, hogy beterjesztették a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályt – szerinte a törvénytervezetnek „a létező legfertőzőbb mérgezési kampányt” kellett elszenvednie.
„Véget kell vetnünk az emberek várakozásának, ők most egyik hónapról a másikra kérnek kölcsön. Meg kell védenünk az embereket attól, hogy a bankok próbálják megakadályozni a hitelcserét” – szögezte le Zamfir, aki szerint a kérdésben gyorsan dönteni kell. „Azt hiszem, sikerült tisztázni a lényegi dolgokat, amelyeket az államfő kért. Megállapítottuk, hogy a törvény csak a fogyasztókra vonatkozik, a profikra nem” – mutatott rá Zamfir.
Kitart a jegybank
A „barikád” túloldalán Florin Georgescu jegybanki alelnök ismételten leszögezte, hogy a központi pénzintézet alapvető célkitűzése a pénzügyi stabilitás biztosítása. Szerinte ki kell vonni a hitelcsere hatálya alól azokat a személyeket, „akik szubjektív okokból nem akarják tovább törleszteni a bank felé felhalmozott tartozásukat”. A jegybank képviselője szerint, amennyiben nem foglalják bele a jogszabályba a BNR által javasolt módosításokat, akkor fennáll a bankrendszer megkárosításának kockázata.
Liviu Voinea, a jegybank másik alelnöke eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő törvény negatívan befolyásolja a fiatalok és az alacsony jövedelemmel rendelkezők hitelekhez való hozzáférését, hiszen az önrész növekedését, illetve valamennyi hitelkonstrukció drágulását eredményezi, módosítások nélkül pedig az Első otthon program végét is jelenti. A BNR képviselője szerint kellene hogy létezzenek hitelcserés, illetve a vitatott rendelkezés hatálya alá nem eső bankkölcsönök.
Durván visszavágott a honatyáknak Bogdan Olteanu BNR-alelnök is, amikor arról kérdezték, hogy a jegybank miért nem védte meg a fogyasztókat, amikor hitelhez folyamodtak. Mint hangsúlyozta, a törvényhozók döntöttek arról, hogy ez az eszköz a fogyasztóvédelmi hatóság kezében legyen, nem pedig a központi pénzintézetében, így nem tudnak beleszólni. Annak kapcsán pedig, hogy a bankoknak is meg kellene osztaniuk a kockázatot az ügyfelekkel, csak ennyit mondott: „létezik ilyen rendszer, iszlám banknak hívják”. (Az iszlám bankrendszer alapvető elve, hogy a profitot és a veszteséget meg kell osztani, valamint tilos a „riba”, azaz a kamat.)
Taps a bírálónak
Mintegy válaszképpen Răzvan Mironescu PNL-es képviselő leszögezte, hogy a román jegybankot nem a jelen levő szakemberek és nem is Mugur Isărescu elnök vezeti, hanem a külföldi bankok. Kijelentését megtapsolták a jogi bizottság tagjai.
„Erre a törvényre nem lett volna szükség, ha a bankok korrektek lettek volna az ügyfelekkel” – fogalmazott a liberális párti politikus, aki szerint a korrekt bánásmód azt feltételezi, hogy az ügyfélnek jogában áll értékesíteni tulajdonát.
Jelentés keddre
Végül bő három és fél órányi általános vita után az a döntés született, hogy mindenki fogalmazza meg konkrét álláspontját, a keddi jogi bizottsági döntésen majd ezekről szavaznak, és aznap készítik el a testület jelentését is, amelyet a plénum elé kell eljuttatniuk. A keddi ülésen a képviselőknek egyebek mellett arról kell dönteniük, hogy megemelik-e 150 000 euróról 250 000 euróra a törvény hatálya alá eső lakóingatlanok plafonértékét, illetve hogy kivonják-e a jogszabály hatálya alól az Első otthon programot, ahogyan azt a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte.
Előbbi biztosnak tűnik, miután Daniel Zamfir a múlt héten arról számolt be, hogy a PSD támogatni fogja, hogy legyen plafonérték a jogszabályban, ám azt a szenátus által megállapított 150 000 euróról 250 000 euróra emelnék. Emellett – tette hozzá Zamfir – a szociáldemokraták is úgy vélik, hogy az Első otthon programot ki kell vonni a hitelcsere hatálya alól.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!