
Kovászna városa nagyon népszerű az idősek és a szívbetegek körében, így eddig a vendégek túlnyomó többsége kedvezményesen üdült a fürdővárosban. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezete háromszéki elnöke szerint egy ciklusban Kovásznára mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott gyógyüdülési beutalóval, ez a kovásznai szálláshelyek 90 százalékának betöltését jelentette. Neagovici most úgy látja, a beutalók nyári időszakra történő szüneteltetése hatalmas kiesést jelent a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelő-központok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, üzlet, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
Gazda Zoltán, a Kovásznán februárban felavatott turisztikai központ munkatársa a Krónikának elmondta, érzékelhetően megcsappant a forgalom, az utcákon is kevesebben sétálnak, a turisztikai központba csak néhányan térnek be érdeklődni. Bár a kedvezményes gyógykezelésre már nem érkeznek nyugdíjasok a városba, a visszajáró külföldi vendégek idén sem maradtak el, sőt többen érkeztek. Gazda Zoltán elmondta, magyarországi, izraeli, osztrák és német vendégek érdeklődnek gyakran a környékbeli látnivalók iránt.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere szerint azonban nincs ok a pánikkeltésre. A kedvezményes beutalóval üdülők elmaradása miatt bekövetkezett forgalom-visszaesés próbatétel lehet a szálloda- és a panziótulajdonosoknak, véli a polgármester, aki szerint eljött az ideje, hogy a turizmusban tevékenykedők megéljenek a szabadpiacon. Lőrincz abban bízik, sikerül a tehetősebb középréteget megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok. Ettől az évtől a Kovászna városi önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, minden megszálló vendég napi egy lejt fizet be a város kasszájába, amiből a turisztikai szolgáltatásokat fejlesztik.
„Nem féltem Tusnádfürdő jövőjét, amíg naponta többen érdeklődnek eladó telek, turisztikai befektetési lehetőség iránt” – nyilatkozta a Krónikának Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere. Az elöljáró elmondta, több szálloda és panzió felújítása is folyamatban van, s amióta az önkormányzat elkezdte az élményfürdő építését, a gazdasági válság ellenére Tusnádfürdőn emelkedni kezdtek a telekárak. „A nagyszállodák eddig beérték azzal, hogy a kedvezményes beutalókra kötött szerződéseik több mint 80 százalékos kihasználtságot biztosítottak. Ki kell lépni a piacra, meg kell vizsgálni a potenciális ügyfeleket, hogy a gazdasági válságban, a megszorító intézkedések, az országot sújtó árvíz ellenére milyen lehetőségeik vannak, és zsebre szabott árakat, kedvezményes turisztikai csomagokat kell kínálni” – összegezte Albert Tibor. Az önkormányzat igyekszik korszerűsíteni az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, sétányokat újítanak fel, épül az élményfürdő, sorolta a polgármester, aki szerint a forgalomcsökkenés csak átmeneti. Alig egy héten belül kezdődik az évekkel ezelőtt Tusnádra költöztetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, arra már mind a 2500 állandó, és öt-hatszáz szezonális szállást lefoglalták, tudtuk meg.
Eközben a félixfürdői Hotel Mureş vendégeinek száma is alaposan megcsappant, hiszen ez a létesítmény elsősorban a munkaügyi minisztérium által kiutalt kedvezményes gyógyüdülési beutalókra alapozta forgalmát, és a megvonással természetes, hogy sokkal több az üres szobájuk, mint máskor, tudtuk meg a recepcióról. A hotel képviselője azonban sem a szobák számát, sem pedig a csökkenés mértékét illetően bővebb információval nem kívánt szolgálni a Krónikának. Az üdülőhely szállodáinak nagy részét működtető Turism Felix Rt.-nek nincsenek birtokában összesített adatok, a hozzá tartozó turisztikai ügynökség képviselője pedig lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem tartanak semmiféle kapcsolatot a beutalókkal érkezőkkel.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.