
Kovászna városa nagyon népszerű az idősek és a szívbetegek körében, így eddig a vendégek túlnyomó többsége kedvezményesen üdült a fürdővárosban. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezete háromszéki elnöke szerint egy ciklusban Kovásznára mintegy 3500 vendég érkezett az állam által támogatott gyógyüdülési beutalóval, ez a kovásznai szálláshelyek 90 százalékának betöltését jelentette. Neagovici most úgy látja, a beutalók nyári időszakra történő szüneteltetése hatalmas kiesést jelent a városnak, hiszen nemcsak a szállodák, a gyógykezelő-központok forgalma csökken, hanem valamennyi szolgáltató, üzlet, vendéglátó-ipari egység is az intézkedés áldozata lehet. Neagovici szerint a több ezer nyugdíjas rengeteg pénzt elköltött a városban, és ezt most nem lesz ahonnan pótolni.
Gazda Zoltán, a Kovásznán februárban felavatott turisztikai központ munkatársa a Krónikának elmondta, érzékelhetően megcsappant a forgalom, az utcákon is kevesebben sétálnak, a turisztikai központba csak néhányan térnek be érdeklődni. Bár a kedvezményes gyógykezelésre már nem érkeznek nyugdíjasok a városba, a visszajáró külföldi vendégek idén sem maradtak el, sőt többen érkeztek. Gazda Zoltán elmondta, magyarországi, izraeli, osztrák és német vendégek érdeklődnek gyakran a környékbeli látnivalók iránt.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna város polgármestere szerint azonban nincs ok a pánikkeltésre. A kedvezményes beutalóval üdülők elmaradása miatt bekövetkezett forgalom-visszaesés próbatétel lehet a szálloda- és a panziótulajdonosoknak, véli a polgármester, aki szerint eljött az ideje, hogy a turizmusban tevékenykedők megéljenek a szabadpiacon. Lőrincz abban bízik, sikerül a tehetősebb középréteget megszólítani, akik többet költenek majd a városban, mint a kispénzű nyugdíjasok. Ettől az évtől a Kovászna városi önkormányzat bevezette a turisztikai illetéket, minden megszálló vendég napi egy lejt fizet be a város kasszájába, amiből a turisztikai szolgáltatásokat fejlesztik.
„Nem féltem Tusnádfürdő jövőjét, amíg naponta többen érdeklődnek eladó telek, turisztikai befektetési lehetőség iránt” – nyilatkozta a Krónikának Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere. Az elöljáró elmondta, több szálloda és panzió felújítása is folyamatban van, s amióta az önkormányzat elkezdte az élményfürdő építését, a gazdasági válság ellenére Tusnádfürdőn emelkedni kezdtek a telekárak. „A nagyszállodák eddig beérték azzal, hogy a kedvezményes beutalókra kötött szerződéseik több mint 80 százalékos kihasználtságot biztosítottak. Ki kell lépni a piacra, meg kell vizsgálni a potenciális ügyfeleket, hogy a gazdasági válságban, a megszorító intézkedések, az országot sújtó árvíz ellenére milyen lehetőségeik vannak, és zsebre szabott árakat, kedvezményes turisztikai csomagokat kell kínálni” – összegezte Albert Tibor. Az önkormányzat igyekszik korszerűsíteni az infrastruktúrát, a szolgáltatásokat, sétányokat újítanak fel, épül az élményfürdő, sorolta a polgármester, aki szerint a forgalomcsökkenés csak átmeneti. Alig egy héten belül kezdődik az évekkel ezelőtt Tusnádra költöztetett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, arra már mind a 2500 állandó, és öt-hatszáz szezonális szállást lefoglalták, tudtuk meg.
Eközben a félixfürdői Hotel Mureş vendégeinek száma is alaposan megcsappant, hiszen ez a létesítmény elsősorban a munkaügyi minisztérium által kiutalt kedvezményes gyógyüdülési beutalókra alapozta forgalmát, és a megvonással természetes, hogy sokkal több az üres szobájuk, mint máskor, tudtuk meg a recepcióról. A hotel képviselője azonban sem a szobák számát, sem pedig a csökkenés mértékét illetően bővebb információval nem kívánt szolgálni a Krónikának. Az üdülőhely szállodáinak nagy részét működtető Turism Felix Rt.-nek nincsenek birtokában összesített adatok, a hozzá tartozó turisztikai ügynökség képviselője pedig lapunknak úgy nyilatkozott, hogy nem tartanak semmiféle kapcsolatot a beutalókkal érkezőkkel.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.