
2010. november 10., 09:212010. november 10., 09:21
A 2001-ben elfogadott, jelenleg is érvényben levő önkéntességi törvény valójában csak egy szerződés megkötésére kötelezi az önkéntest és a civil szervezetet, jogi személyt, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül közérdekű tevékenységet végez – részletezte Tischler, aki szerint az önkéntességi törvény hiányosságai miatt Romániában nagyon kevés nagy rendezvényt lehet megszervezni.
Példaként felhozta, hogy a kölni ifjúsági világtalálkozón három évvel ezelőtt egymillió fiatal vett részt, közülük százezer önkéntes vette ki a részét a szervezői munkában; ők azért jelentkeztek, mert egyszerűen csak segíteni akartak. De az is motiváció lehetett, hogy az önkéntes tevékenységük húsz pontot jelentett az egyetemi felvételi vizsgán.
Eközben az erdélyi önkéntes munkát végző fiatalok csakis abban az esetben kérnek igazolást a civil szervezettől, ahol dolgoznak, ha külföldre jelentkeznek egyetemre. „Külföldön elképzelhetetlen, hogy az országot elmossa az árvíz, közben közalkalmazottak ezrei ülnek az irodákban, és nem tesznek semmit” – szögezte le Tischler saját példájából kiindulva, ugyanis az ifjúsági és sportigazgatóság alkalmazottai szívesen segítettek volna a nyári Kovászna megyei árvizek alatt, azonban munkaidőben azt nem tehették meg, és azt sem kockáztathatták, hogy esetleg másnap elkésnek a hivatalból, mert éjszaka valahol homokzsákokkal erősítették a gátat.
„Németországban, ha az állami alkalmazott önkéntes munkát végez, és a katasztrófaelhárító hatóságtól kér erről bizonylatot, akkor a napját a munkahelyén kifizetik, sőt, hogy motiválják, még pluszjuttatásokat is kap. A romániai árvíz során az állami alkalmazottak 40–45 százaléka kivonulhatott volna segíteni, de munkaidőben ezt törvényesen nem tehették meg, s nem is voltak erre motiváltak” – ecsetelte Tischler.
Mint leszögezte, jó lenne az önkéntességi törvényt minél előbb elfogadni, hiszen a világ minden részén egyre nagyobb teret hódít a társadalmi összefogásnak ez a fajtája, „míg Romániában gyakran baleknek nézik az önkénteseket”.
Az új jogszabályt Tischler szerint az ebben érdekelt szociális civil szervezeteknek vagy egyházaknak kellene kezdeményezniük, de a szakember vállalja a tervezet kidolgozását. Tischler egyébként évek óta a máltai szeretetszolgálat ifjúsági elnöke, több önkéntességi akciót szervez. 2011 pedig az Európai Önkéntesség Éve lesz, éppen tíz éve, 2001-ben volt a Világ Önkéntesség Éve. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság december 5-én szervez rendezvényt, amellyel csatlakozik a mozgalomhoz. Tischler Ferenc a témában készült európai felméréseket idézve közölte, minden harmadik európai önkénteskedik, és a 80 százalék úgy tartja, hogy az önkéntesség elengedhetetlen egy egészségesen működő demokráciában.
A támogatási rendszer decentralizálását sürgeti a sport területén Tischler Ferenc. A Kovászna megyei ifjúsági és sportigazgatóság megbízott vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, idén az intézmény 15 ezer lejt kapott, felénél is kevesebbet, mint tavaly. Az összeget kiírták pályázatra, de a sportegyletek, egyesületek, sportszervezetek projektjeit a helyi szűrő után még el kell küldeniük az illetékes bukaresti hatósághoz is, s ennek jóváhagyását követően kerülhet sor a pénzek elosztására.
Tischler szerint eközben helyi stratégiát csak úgy lehet hatékonyan kidolgozni, ha a támogatási rendszert is helyi szinten építik ki. Ugyanakkor a megbízott igazgató arra ösztönzi a helyi sportegyesületeket, hogy hozzák nyilvánosságra rendezvényeiket, és igyekezzenek minél nagyobb tömegeket megmozgatni. „Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy sportszervezet megpályázta a támogatást az igazgatóságnál, zárt körben szervezett egy focimeccset, a pénzt elköltötték, majd elszámolták” – szögezte le a szakember. Hozzátette: a jövő évi pályázati kiírásnál pontot jelent majd egy sportszervezet számára, ha az idei rendezvényei nyilvánosság előtt zajlottak. Az intézményvezető továbbá azon is változtatni szeretne, hogy eddig a támogatások többségét a sepsiszentgyörgyi sportszervezetek kapták, a vidékiek rovására.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.