
Más intézkedésekkel kell a kormánynak pótolnia azokat az összegeket, amelyeket vissza kíván adni a fuvarozóknak a keddtől hatályos, az üzemanyagokra kivetett literenként hétcentes extra jövedéki adóból, ellenkező esetben ugyanis nem tartható a nemzetközi hitelezőkkel megkötött készenlétihitel-megállapodásban rögzített, a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékát kitevő hiánycél.
2014. április 01., 18:032014. április 01., 18:03
2014. április 01., 19:322014. április 01., 19:32
Erről Andrea Schaechter, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője beszélt kedden.
Mint leszögezte, valamennyi adómódosításkor a Ponta-kabinetnek a deficitcélt kell a szeme előtt tartania, s csak akkor módosíthat bármit, ha megvan, honnan fogja pótolni a kieső összegeket.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet már januártól tervezte a benzin és a gázolja plusz illetékét, arra hivatkozva, hogy az így befolyó összegeket a közúti infrastruktúra fejlesztésére fordítják, ám Traian Băsescu államfő ellenkezése és a fuvarozók által éppen a karácsonyi előtti periódusra meghirdetett általános sztrájk miatt a három hónapos halasztás mellett döntöttek.
Most viszont Băsescu többszörös kérésére sem voltak hajlandóak lemondani az adóemelésről, mindössze annyi engedmények készek tenni, hogy a teherszállító cégek visszaigényelhetik a befizetett adó egy bizonyos hányadát. Erről várhatóan szerdán születik sürgősségi kormányhatározat, miután a fuvarozók és a kormány képviselői immár több napja tárgyalásokat folytatnak.
A pénzügyminisztérium honlapján közzétett sürgősségi kormányrendelet-tervezet értelmében a 7,5 tonnásnál nagyobb, teherszállító gépkocsik, illetve a több mint nyolcszemélyes személyszállítók esetében biztosítana a kormány adókedvezményt, az általuk tankolt gázolaj jövedéki adója ezer literenként 40 euróval csökken.
A számítások szerint ez az adókedvezmény 353 millió lejjel rövidíti meg a 2014-re tervezett költségvetési bevételeket.
Forrás az észak-erdélyi sztrádára?
A parlament és a kormány képviselői közösen fogják eldönteni, hogy milyen projektekre lehet majd fordítani a tegnaptól az üzemanyagokra kivetett, literenként hétcentes extra jövedéki adóból befolyó összegeket – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Dan Şova közlekedésügyi miniszter.
Mint ecsetelte, a két szerv minden évben eldönti majd, hogy melyek azok az autópályatervek, amelyeket az adóból finanszírozni kívánnak. A tárcavezető most példaként az észak-erdélyi két – Bors és Berettyószéplak, illetve Berettyószéplak és Magyarnádas közötti – szakaszát hozta fel, összesen 157 kilométerről van szó. Konkrétumról azonban egyelőre nem kívánt beszélni, mint mondta, az adót alig aznap vetették ki, még egyeztetésekre van szükség a kormány és a parlament között.
Oda a legolcsóbb benzin
Amint az várható volt, kedd óta a legolcsóbb üzemanyag ára is meghaladja a hat lejt. A nagyobb töltőállomásoknál általában 40 bani körüli összeggel drágult keddre virradóra mind a gázolaj, mind pedig a benzin.
Hétfőn a késő esti órákban egyébként a rendszerváltás előtti időkre emlékeztetett a legtöbb benzinkút környéke, sokan nem csak teli tankkal készültek a drágulásra, hanem több kannát is megtöltöttek, hogy minél később kelljen emelt áron tankolniuk.
A töltőállomás-üzemeltetők elmondása szerint rekordeladásaik voltak a hétfői napon.
Az új árakkal pedig európai uniós szinten immár kilenc országban olcsóbb az üzemanyag, mint Romániában.
Az Oil Bulletin által az elmúlt héten közzétett statisztikában még az áll, hogy nálunk a legolcsóbb a 95-ös benzin: akkor még alig 1,254 euró volt, a mostani literenkénti 1,346 eurós átlagár azonban már csupán a tizedik helyhez elegendő. Olyan országokban lehet egyébként olcsóbban tankolni, mint Bulgária, Lengyelország, Magyarország vagy éppen Ausztria.
A Rompetrol és a Petrom elemzői egyébként februárban úgy vélekedtek, hogy a benzinkutaknál értékesített üzemanyag-mennyiség a hétcentes adó kivetését követő három hónapban átlagosan 1-3 százalékkal esik vissza, utána viszont arra számítanak, hogy visszaáll az eddigi forgalom, a gépkocsi-tulajdonosok ugyanos közben hozzászoknak az új árakhoz, s visszatérnek a korábbi fogyasztáshoz.
Képviselőházi akadály
Eközben kedden a képviselőház George Scutarunak, az immár ellenzékből politizáló Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetőjének a javaslatára visszaküldte a szakbizottságok elé a vonatkozó, 2013/111-es sürgősségi kormányrendeletet.
A honatya azzal érvelt, hogy a dokumentum a jövedékiadó-emelés januárról áprilisra történő halasztásáról rendelkezik. Szerinte éppen ezért ez a határozatot együtt kell majd a plénumnak megvitatnia a korábbi, 2013/102-es sürgősségi kormányrendelettel, ami előírja az üzemanyagok literenkénti hétcentes extra jövedéki adójának a kivetését. Az alsóháztól függetlenül azonban hatályos mindkét sürgősségi kormányrendelet.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
szóljon hozzá!