Raluca Turcan munkaügyi miniszter a legkisebb és a legnagyobb nyugdíjak közötti különbség csökkentését ígéri
Fotó: Haáz Vince
Azért nem méltányos a nyugdíjrendszer, mert az időskori juttatásra politikai eszközként tekintettek Romániában – vallja Raluca Turcan munkaügyi miniszter, aki szerint a készülő nyugdíjtörvény a méltánytalanságok felszámolására és a rendszer kiszámíthatóságára törekszik.
2021. június 08., 12:122021. június 08., 12:12
2021. június 08., 12:212021. június 08., 12:21
„A nyugdíjak kiszámításánál egy olyan képletet akarunk azonosítani, amely figyelembe veszi a szolgálati idő idejére az összes hozzájárulást. Így
– magyarázta az elképzelést a B1 Tv hétfő esti műsorában a munkaügyi tárca vezetője, jelezve egyúttal, cél emellett a nyugdíjrendszer fenntarthatósága.
Ami pedig a kiszámíthatóságot illeti, ennek elmondása szerint szintén a nyugdíjak összegének kiszámításakor alkalmazott képlet a kulcsa.
– húzta alá Raluca Turcan. Leszögezte: kiszámíthatóságra van szükség.
A nyugdíjkorhatár fokozatos kiegyenlítését helyezte kilátásba Raluca Turcan munkaügyi miniszter, elmondása szerint a kormány tervei szerint a jövőben a nőknek és a férfiaknak is 65 éves korukig kellene dolgozniuk.
„Miért van az, hogy valamennyi európai uniós tagállamban minimum 20–30 évre, de akár 50 évre kiszámíthatóság van a nyugdíjak terén? Nálunk, mint mondtam, a nyugdíjakra sajnos politikai eszközként tekintettek. A politikusok, főként választások előtt, azon törték a fejüket, hogyan lehetne több voksot szerezni az ország egyik vagy másik sarkában, és akkor még a különleges nyugdíjazási feltételekkel is előrukkoltak, így vannak az országnak olyan vidékei, ahol más feltételek mellett lehet nyugdíjba menni” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.
Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szintén egy hétfő esti televíziós interjúban beszélt arról, hogy még nem született egyezség a kormánykoalícióban a nyugdíjakat illetően.
– jelentette ki a nagyobbik kormánypárt elnöke a koalíció ülése után. Kérdésre válaszolva Orban kifejtette, hogy a polgármesterek különleges nyugdíjáról sem esett szó, amelyek jelenleg amúgy sem kerülnek kifizetésre.
2022-ben fogadja el a kormány és a parlament az új nyugdíjtörvényt, amely 2023-tól lép majd hatályba – jelentette ki csütörtökön Florin Cîţu kormányfő, hozzátéve, hogy az állami fizetés és a nyugdíj halmozását tiltó jogszabálytervezetet már jövő héten szeretnék jóváhagyatni.
„Meg kell vizsgálni figyelmesen az eddig kiadott alkotmánybírósági határozatokat a különböző kategóriák különleges nyugdíjára vonatkozóan, és úgy kell módosítani a törvényeket, hogy azok alkotmányossági szempontból ne legyenek megtámadhatók” – idézte a PNL elnökét az Agerpres hírügynökség.
Legalább az inflációs rátával kiigazítják jövőre a nyugdíjak összegét – ígéri Raluca Turcan munkaügyi miniszter. Mint mondta, 2022-ben még a jelenlegi nyugdíjtörvény lesz hatályban, az új jogszabályi keretet jövő év végére fogadhatják el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!