
Meglehetősen furcsa elgondolás, hogy az országos adóhatóság (ANAF) bármikor bármilyen információt kikérhet a bankoktól – fogalmazta meg lapunk megkeresésére Diósi László.
2016. július 28., 19:382016. július 28., 19:38
2016. július 28., 20:242016. július 28., 20:24
Az OTP Románia vezérigazgatója nem látja szükségesnek ezt a szigorítást, és szerinte ilyen gyakorlatra nincs is példa, hiszen ha bármilyen gazdasági bűncselekmény gyanúja felmerül, ügyészségi vagy bírósági határozattal úgyis kikérhetik ezeket az adatokat, a hatóságok élnek is ezzel a lehetőséggel, azonkívül a számlatulajdonos kérésére bármilyen információt kiad a bank.
Visszavonulót fújnak?
A bankárt azt követően kérdeztük a témáról, hogy a pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott, az online pénztárgépeket kötelezővé tevő jogszabályt kiegészítő tervezet értelmében az adóhatóság információkat kapna a bankkártyával fizető ügyfélről. A dokumentum szerint az ANAF megkapná a bolt azonosítóját (ID), a POS-terminál ID-ját, a számla számát, értékét, kibocsátásának időpontját, a kártyaelfogadó intézmény kilétét, a kártya számát, a kifizetési jóváhagyás kódját.
Tehát a tervezet értelmében az adóhatóság megkapna minden lehetséges információt az eladóról és a vevőről, ami jelen pillanatban csak bírói végzéssel érhető el. De úgy tűnik, a negatív sajtóvisszhang nyomán visszavonulót fúj a pénzügyi tárca. A Hotnews.ro hírportál megkeresésére ugyanis a minisztérium csütörtökön azt közölte, latolgatják, hogy a tervezetben kért adatok egy részéről lemondjanak. Példaként a vásárló bankkártyájának a számát említik. De készek lemondani minden olyan adat igényléséről, amelyek nem állnak a bankok rendelkezésére, azt viszont, hogy pontosan milyen információkról van szó, nem említik.
Kell az adózási fegyelem
„Magánszemélyek esetében még kevésbé érthető ez a szigorítás, hiszen ma már mindenki számlára kapja a jövedelmét, másrészt adóellenőrzés során bírósági vagy ügyészégi felhatalmazással bármikor bekérhetik az adatokat\"– fejtette ki kérdésünkre Diósi László, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen lépés nem növelné a pénzintézetek iránti bizalmat.
Az OTP Románia Bank vezérigazgatója ugyanakkor az online pénztárgépek bevezetésének hasznára is rámutatott, hiszen mint mondta, Románia egyik legnagyobb problémája az adózási fegyelem, ezért kerül kevés pénz a rendszerbe, ez pedig kihat az egészségügy vagy éppen a nyugdíjrendszer helyzetére is. „Európai összehasonlításban Romániában a legalacsonyabb az adót befizetők fegyelme, ez olyan furcsa mutatókból is kiderül, mint hogy nagyon kevés a cigaretta vagy alkohol után befizetett áfa, mert a többség a feketepiacról vásárol, vagy hogy szokatlanul alacsony a boltok forgalma\" – magyarázta a bankigazgató.
Szerinte ebből a megközelítésből a pénztárgépek online működtetése forradalmi lépés lehet, sokat javít majd az adózás fegyelmén, megnöveli a költségvetés bevételét, és kifehéríti a gazdaságot. Mint hangsúlyozta, Magyarországon már évek óta kifogástalanul működik a rendszer, bár a bevezetésekor ott is volt ellenállás, azóta kiderült, hogy egészen más szintre emelte az adófegyelmet.
„Ennek az intézkedésnek minden tisztességes ember csak örülhet, hiszen az ügyeskedők nem tudják majd megkerülni az adózást\" - hangsúlyozta Diósi László, emlékeztetve, különböző szabályozásokkal már eddig is próbálták a készpénzforgalom ellenében az online, kártyás rendszert erősíteni. Ilyen korlátozás volt, hogy a cégek esetében nem haladhatja meg a tízezer lejt a készpénzkifizetés, hiszen a sok készpénzhasználattal lehet adót kerülni. Ami a számlákon átfolyik, azt már nem lehet elrejteni, ezért is értelmetlen a bankár szerint az intézkedés, hogy az adóhatóság bármikor, bármilyen adatot a számlatulajdonos beleegyezése vagy a nyomozó hatóságok határozata nélkül bekérhessen.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!