Dinamikusan fejlődő építőiparról beszéltek a kolozsvári Befektetési BooM IV. résztvevői
Az igazi építőipari boom idén következett be a romániai ipari szférában – vonhatta le a következtetést az a több mint 150 üzletember, aki részt vett a Krónika, a magyarországi Magyar Hírlap és a Heart Communications szervezésében megrendezett Befektetési BooM IV. – Románia az Unió kapujában – Esélyek, kihívások – lehetőségek az ingatlanfejlesztésben és az építőiparban című kolozsvári üzleti konferencián. Az építőipar forgalma ugyanis a várakozások szerint az idei év végére eléri majd a 9 milliárd eurót.
2006. november 27., 00:002006. november 27., 00:00
Ez a számadat pedig túlszárnyalja a legderűlátóbb várakozásokat is, hiszen a legoptimistább gazdasági szakértők is csupán 10 százalék körüli éves növekedéssel számoltak, míg 2006-ban a szegmens 18 százalékkal bővült. Miközben Magyarországon a lakás- és irodapiac az elmúlt évek során telítődött, Romániában még nagyon sok ilyen jellegű beruházás várható, a befektetők pedig joggal számíthatnak profitra. Mindehhez azonban a jelenleginél jóval több szakképzett építőipari dolgozóra és a piacot kiszolgálni tudó nyersanyag-beszállítóra lesz szükség � derült ki a konferencián. �A kilencvenes évek elején Magyarországon az olcsó munkaerőt használták ki a megtelepülő nyugati vállalatok � emlékeztetett az üzletember-találkozón Spányik Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) üzletfejlesztési igazgatója. � Õk mára továbbálltak, mivel a 800 euró körüli átlagbér már nem vonzó számukra. Jelenleg a logisztika és a szolgáltatási tevékenységek dominálnak. Ez a trend várható Romániában is.� A bővülő építőiparban és a tömbház-rehabilitációs programban lát növekedési potenciált Géza Zoltán, a hőszigetelő nyílászárókat gyártó és forgalmazó Veka Románia Kft. vezetője. Mint elmondta, Romániában főként a műanyag keretes ablakok iránt mutatkozik nagy kereslet, ami szerinte azzal magyarázható, hogy fa-, illetve acélkeretes ablakok a hazai vásárlóerőhöz képest egyelőre túl drágák. Egy beruházáson gondolkodó magyarországi vállalkozó szemével próbálta lefesteni a romániai valóságot Gansperger Gyula, a Wallis Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, egy idegenben mélyreható kutatás nélkül nagyon negatív kép alakulhat ki Romániáról. Bár az ingatlanpiac valamennyi szegmensében sok tartalék rejlik, rendkívül magasnak tűnnek a telekárak, hatalmas a bürokrácia, és nem mindig tiszta a jogszabályi környezet sem. Így � tette hozzá � a befektetőknek nagyon sok pozitív információt kell kapniuk ahhoz, hogy el tudjanak tekinteni ezektől a problémáktól. Gansperger reményét fejezte ki, hogy az uniós csatlakozás nagyon sokat fog javítani a már amúgy is fejlődésnek indult üzleti körülményeken. �Sok kérdés vetül fel még bennünk � tolmácsolta a magyarországi vállalkozók álláspontját. � De remélem, hogy hasonló üzleti konferenciákon ezekre megoldást tudunk találni.� A Romexterra birtokbavételével a romániai kis- és középvállalkozókat célozza meg az MKB Bank, amely pillanatnyilag a piac 0,8 százalékát szolgálja ki. �Az amúgy telített romániai bankpiacon is lehet még teret hódítani� � jelentette ki derűlátóan Forgács Pál, az MKB Bank igazgatója. Az uniós csatlakozás után lehívható EU-támogatások fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét Török Péter, a Pillaris Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondta, Románia európai uniós csatlakozása további anyagi hasznot rejteget: többek között lakás-, szálloda-, raktár-, logisztikaiközpont-építésre, illetve infrastrukturális beruházásokra lehet majd uniós támogatásokat szerezni, mindez pedig további beruházásokra serkenti a külföldi és belföldi építőipari vállalkozókat. Túlfűtöttnek nevezte a romániai ingatlanpiacot Zsigmond Barna, az Arex fm Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezető igazgatója. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy Kolozsváron nemrégiben négyzetméterenkénti 14 ezer euróért kelt el egy belvárosi ingatlan. Mint mondta, az általa vezetett vállalkozás a lakásépítési piacban lát potenciált, így a közeljövőben több romániai városban is lakásokat kívánnak építeni.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
A Revolut pénzügyi alkalmazás szolgáltatásai elérhetővé váltak a keddi leállás után – legalábbis ezt mutatja az alkalmazás romániai rendszerállapot-oldala.