Túladnának a bankok a végrehajtás nyomán birtokukba került lakásokon

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap szerint a három legnagyobb bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR), a Román Fejlesztési Bank (BRD) és a Trasilvania Bank saját honlapján összesen mintegy 1300 ingatlant hirdetett meg, ezek ellenértékéből pedig reményeik szerint 70 millió eurót sikerül szerezniük.
A BCR mintegy 550 lakást és 320 házat kínál eladásra, amiből 35 millió eurós bevételre számít. A meghirdetett ingatlanok száma az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nőtt főképp annak nyomán, hogy a „rossz hitelek” aránya elérte az összes kihelyezett kölcsön egynegyedét, ugyanakkor a bank a jövő év elejére ismét szeretne profitot termelni.

A BRD 165 ingatlant kínál eladásra, amelyekből összesen mintegy 18 millió euróra számít. A Transilvania Bank által meghirdetett ingatlanok száma meghaladja a 250-et, ezek összértéke mintegy 16 millió euró. Az eladásra kínált ingatlanoknál ugyanakkor jóval több maradt a bankok nyakán.

A BRD június végén 870, a nem fizető ügyfelektől elvett ingatlant tartott nyilván, ami hasonló a tavalyi év végén nyilvántartott adathoz. Az év első hat hónapjában 155 ingatlant sikerült értékesítenie, míg tavaly 250 otthonra talált vevőt. A banki illetékesek megjegyzik: nem csupán a folyó év során lefoglalt ingatlanokról van szó, a kínálatban korábbi években végrehajtott otthonok is szerepelnek.

A meghirdetett ingatlanok közül sokon már második vagy harmadik alkalommal próbálnak túladni, az értük kért összeg pedig akár az eredeti piaci árnál 25 százalékkal is kevesebb lehet. Bár egy ideig megpróbálták kitartani az árakat, a nyakukon maradt ingatlanok száma egyre nőtt, miközben az érdeklődés meglehetősen lanyha maradt.

A pénzintézetek mindemellett nem hajlandóak bármi áron túladni a lakásokon, már csak azért sem, mert a visszaszerzendő öszszeg gyakran az eladni kívánt ingatlan értékének többszöröse. Az UniCredit Ţiriac Bank például 39 ezer eurót kért egy ploieşti-i lakásért, miközben az egykori tulajdonos százezer euróval tartozik a pénzintézetnek. A végrehajtások száma a válság éveiben egyre nagyobb mértéket öltött, mivel sokan váltak munkanélkülivé, vagy számos esetben csökkentették a béreket.

A lej értékvesztése is nagy szerepet játszik, a jelzáloghitelek 95 százaléka ugyanis euró-, dollár- vagy svájcifrank-alapú. Az év közepén a magánszemélyek valutában számolt hiteltartozásai meghaladták az egymilliárd eurót. Sokan ugyanakkor szándékosan nem fizették tovább a részleteket, hiszen rájöttek, hogy az ingatlan értéke jóval kisebb, mint a bankkal szembeni tartozásuk.