Trükkösen elhelyezett áruk, óriási bevásárlókosarak, különleges fények, kedvezménydömping – rengeteg vásárlásösztönző fogást sorakoztatnak fel a nagyáruházak. Alt Mónika Anetta kolozsvári egyetemi docens, kereskedelmimarketing-szakértő azt tanácsolja, hogy a vevők csak arra összpontosítsanak, amire valóban szükségük van.
2017. november 13., 11:062017. november 13., 11:06
Ahogyan már néhány éve megszokhattuk, Romániában idén sem egy napig tart a fekete péntek, mint őshazájában, az Amerikai Egyesült Államokban, hanem már november első felében beköszön, s nem kevés olyan boltot találunk, ahol karácsonyig, sőt azon túl is eltart. És akkor még nem beszéltünk azokról a kiskereskedelmi egységekről, ahol tavasszal vagy akár a nyár közepén hirdetik meg a Black Friday akciót, és bár eredetileg az amerikai hálaadás napját követő péntekre kellene szorítkoznia, eltart egy hónapig.
Ám nemcsak a hatalmas kedvezményeket hirdető fekete pénteken vagy az ünnepek közeledtével, hanem nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy az üzletek, főként a nagyáruházláncok különféle módszerekkel próbálnak meggyőzni arról, hogy minél több terméket vegyünk, és
A „trükközés” a boltok részéről voltaképpen természetes, hiszen az az érdekük, hogy eladják az árut, azonban ajánlatos, hogy a fogyasztói társadalom tagjai tudatosan válasszák ki az egyes termékeket, és hogy tisztában legyenek a boltok vevőcsalogató módszereivel. A témával rengeteg internetes cikk is foglalkozik, amelyek megpróbálják felhívni a figyelmet ezekre a technikákra, ugyanakkor Romániában és Magyarországon is működnek vásárlói egyesületek, amelyek azt hirdetik, hogy
A vásárlásra való ösztönzés kézenfekvő helyszíne maga az üzlet, ahol sokszor megesik, hogy olyasmit is megveszünk, amit eredetileg nem szándékoztunk. Számos cikk sorjázza, hogy melyek az üzletek vásárlásösztönző módszerei, többek közt ide tartozik az is, hogy miként helyezik el a polcokon a termékeket.
Fotó: Mediafax
Például a sokszor kaotikus elrendezéssel vagy a boltok rendszeres átrendezésével azt kívánják elérni, hogy minél többet járkáljanak a vevők a polcok között, hiszen így annál nagyobb eséllyel választanak ki olyan árucikkeket, amiket eredetileg nem is akartak megvenni.
– annál is inkább, hogy a 7-es számjegy nagyobb az árcetlin. Természetesen a kedvezményes, akciós áruk is vásárlásra csábítanak: ezek az ajánlatok arról szólhatnak például, hogy ha valamiből kettőt veszünk, akkor olcsóbban kapjuk meg.
A legtöbb szupermarket hatalmas bevásárlókocsikkal ösztönzi az embereket – egyes kutatások szerint ugyanis így több terméket vesznek meg. Szintén gyakori, hogy úgynevezett pénztárca-nyitogató árakkal csábít egy-egy üzlet: a bejárat mellé jól láthatóan határozottan olcsó vagy leértékelt termékeket helyeznek el, így már a vásárlás kezdetén úgy érezheti az ember, hogy jó üzletet kötött.
Gyakran szembesülhet az ember azzal is, hogy a tejtermékeket, mivel azok a legnépszerűbbek közé tartoznak, a bejárattól minél messzebb helyezik el, hogy az egész helyiséget be kelljen járni miattuk. Ugyanakkor a legkelendőbb termékeket sokszor a sorok közepén helyezik el, így egy csomó olyan árunál is el kell haladnunk, ami mellett egyébként nem mennénk el. Az üzletek nemcsak akciókkal, elhelyezéssel igyekeznek felhívni a figyelmet a vásárlás előnyeire, de a betérők érzékszerveit is igyekeznek „meghódítani”.
Az érzékszerveinkre az is hat, hogy a gyümölcsöket, zöldségeket különleges fényekkel világítják meg, hogy érettebbeknek, kívánatosabbaknak tűnjenek.
Alt Mónika Anetta, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense a Krónika megkeresésére kifejtette, a szupermarketek számos promóciós eszközt alkalmaznak, hogy ösztönözzék bizonyos termékek vásárlását.
Fotó: Facebook
„Ha csak az árral kapcsolatos ösztönzőket nézzük, ezeket az eszközöket két csoportra oszthatjuk: az egyikbe tartoznak az árengedmények, a másikba az úgynevezett lojalitásprogramok. Az árengedmények alacsonyabb árat jelentenek az általános árszínvonalhoz képest egy előre meghatározott időszakra, így a fogyasztót az ösztönzi vásárlásra, hogy kevesebbet kell fizetnie, mint máskor. A hűségprogramok különböző formákban jutalmazzák a vásárlókat annak alapján, hogy mennyit és milyen gyakran vásárol az adott üzletben. Ebben az esetben a vásárlásra ösztönző motiváció a pluszajándék vagy összegyűjtött és levásárolható pontok” – fejtette ki a szakember.
Ugyanis míg a valódi hűségprogram során a jutalom általában nem azonnali, hanem bizonyos időszak alatt összegyűjtött pont vagy pénzösszeg, esetleg ajándék, az árengedmény azonnali megtakarítást nyújt a fogyasztónak.
Kérdésünkre, hogy miként befolyásolhatják ezek a módszerek a vásárlási szokásokat, Alt Mónika Anetta kifejtette, a vásárlási ösztönzők hatása függ a vásárlótól, árérzékenységétől, márkahű-magatartásától, szükségleteitől, így különböző vásárlói csoportokon más és más hatásokat érnek el a kereskedők.
Aztán akad, aki korábban is ugyanazt a terméket vásárolta, viszont az ösztönző módszer hatására nagyobb mennyiséget vesz; és persze van, aki korábban más márkát részesített előnyben, de az ösztönző módszerek hatására márkát vált. Természetesen az is megtörténik, hogy valaki korábban egyáltalán nem vásárolta az illető termékkategóriát, viszont a kedvezmény miatt megengedheti magának” – sorolta a szakember.
Mint kifejtette, a vásárlási magatartást befolyásolhatják a vásárlásösztönző eszközök: meghatározhatják azt, hogy az emberek mikorra és hová időzítsék a beszerzést, illetve milyen terméktípust vagy márkát válasszanak.
Alt Mónika Anetta arra is kitért, hogy a romániai kiskereskedelmi piacon körülbelül 20 éve kezdtek elterjedni a modern kereskedelmi formák (szupermarketek, hipermarketek) és így a promóciós eszközök gazdag tárháza is.
Úgy vélem, az emberek ily módon tulajdonképpen nincsenek kiszolgáltatva a kereskedőknek, hiszen sok a választási lehetőségük, és ők maguk dönthetnek arról, hogy hol és mire költik el a pénzüket” – mondta el a szakember. Kereskedelmimarketing-szakértőként azt tanácsolja a vevőknek, hogy lehetőleg csak azt a terméket vegyék meg, amire valóban szükségük van és csak akkora mennyiségben, amekkorát felhasználnak.
Környezetvédelem és tudatos vásárlás - A környezetvédelemre is összpontosító tudatos vásárlás irányelveit sorolja fel a Tudatosvásárló.hu honlap, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a vevő maga döntse el, hogy pénzével, vásárlásával mit és kit támogat, mit nem. Például lehet úgy vásárolni, hogy nem támogatja az ember a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a káros vagy felesleges dolgok tömeges gyártását. Jó figyelembe venni azt is, hogy ne „termeljünk” sok szemetet, hiszen ez terhelést jelent a környezetnek, így gondoljuk végig, mennyit dobunk majd ki abból, amit megveszünk. A honlap ajánlása szerint vásárlás előtt írjuk össze, mire van szükségünk, ez segít, hogy elkerüljük a fölösleges pénzköltést. Számít az is, hogy mennyi műanyagot viszünk haza, hordjunk magunkkal táskát, szatyrot, ne fogadjunk el zacskót minden boltban. Ajánlatos alaposan tanulmányozni a termékek címkéjét, hiszen az élelmiszerek és kozmetikumok is rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Kerüljük az eldobható dolgok – például műanyag evőeszközök, poharak, tányérok – megvásárlását, hiszen ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. Az is lényeges, hogy friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vásároljunk az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!