
Traian Băsescu államelnök térfelén pattog immár a labda, miután a parlament két háza szerdán elfogadta a 2014-es évi állami költségvetést.
2013. december 04., 16:312013. december 04., 16:31
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – kedden este hiába ült tárgyalóasztalhoz Victor Ponta miniszterelnök az államfővel, nem sikerült közös álláspontra helyezkedniük az üzemanyagokra januártól kivetendő hétcentes plusz jövedéki adó tekintetében: a kormány kitart mellette, Băsescu pedig ellenzi azt. Az államfő éppen ezért kedd este ismételten leszögezte, ha a jövő évi büdzsé számol majd ezzel az illetékkel, ő vissza fogja küldeni a dokumentumot a parlament elé, megjelölve, hogy szerinte milyen más forrásokból lehetne előteremteni a hétcentenként befolyó összeget.
A vonatkozó jogszabályok értelmében húsz nap áll a rendelkezésére, hogy megvétózza a parlament által elfogadottakat – a döntéshozók ellenben nem kötelesek majd figyelembe venni az államfő észrevételeit, utóbbi viszont a második benyújtáskor már kénytelen aláírni a dokumentumot. Így azon múlik tulajdonképpen, hogy lesz-e az országnak büdzséje január elsejére, hogy milyen gyorsan reagál az államfő. Băsescu ugyanakkor az alkotmánybírósághoz is fordulhat jogorvoslatért, ami tovább odázhatja a költségvetés alkalmazását.
Ponta elmondása szerint csak akkor lehet érvénybe léptetni az új adók mellett a bér- és nyugdíjemeléseket, ha hatályos a költségvetés. Ez hajtotta főként a honatyákat, hogy rekordsebességgel megszavazzák a dokumentumot: végül egyetlen napos plenáris vita után fogadták el szerdán a 2014-es állami büdzsét.
Mint arról beszámoltunk, a költségvetési törvény 52 cikkelyét egy óra alatt, a konkrét összegeket tartalmazó – esetenként kötetnyi terjedelmű – mellékleteket pedig végül tíz óra alatt fogadta el a képviselőház és szenátus együttes ülése, elutasítva a több mint kétezer módosító indítvány túlnyomó többségét. A szerdai végszavazáson 346 támogató és 49 ellenszavazat volt, heten tartózkodtak.
Az RMDSZ nemmel szavazott
Mint Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője az ülést követően tájékoztatott, a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a dokumentumot. Ennek a Kolozs megyei politikus szerint fő oka, hogy a büdzsé számos hiányosságot mutat, különösképp a szociális ellátások rendszerében, valamint az infrastrukturális befektetések terén.
A frakcióvezető továbbá kifejtette, hogy a szövetség nem tartja elfogadhatónak azt az eljárást sem, ahogyan a kormánytöbbség a költségvetés vitáját lebonyolította. Az RMDSZ egyébként 85 módosító javaslatot fogalmazott meg az 2014-es állami költségvetés törvénytervezetéhez, amelyeket a szakbizottságokban és plénumban egyaránt elutasítottak.
A most elfogadott költségvetés 2,2 százalékos gazdasági növekedéssel, és ugyancsak 2,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A büdzsé 230 milliárd lej (51 milliárd euró) bevétellel számol, amiből mintegy 40 milliárd lejt (8,9 milliárd euró) költenek beruházásokra.
Betervezett nyugdíj- és béremelések
Ponta a sarokszámok ismertetésekor kiemelte, ez a büdzsé lehetővé teszi, hogy 2014-ben 3,76 százalékkal nőjenek a nyugdíjak, a minimálbért két lépésben 800 lejről 900 lejre emeljék, ami 900 ezer ember jövedelmére hat ki kedvezően, emellett 5 százalékkal emelik a garantált minimáljövedelmet is. Ponta szerint a gyakorló orvosok és a kezdő tanárok is jelentősebb béremelésre számíthatnak.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a költségvetés változatlanul 16 százalékos személyi jövedelemadóval és társasági adóval számol, a kenyér kedvezményes áfája 2014-ben is hatályos marad. Ezt szeptemberben vezették be, így a kenyér és a hasonló péksütemények áfája 9 százalékra csökkent az általános 24 százalékról.
Ponta a költségvetés erényeként említette azt is, hogy 2,5 milliárd lejjel (560 millió euró) többet kap az egészségügy, az oktatásban elkezdett beruházások folytatása érdekében pedig a kormány 300 millió eurót irányít az önkormányzatokhoz, hogy ezek folytatni tudják az elkezdett iskolaépítési és -korszerűsítési programokat. A miniszterelnök a fontos beruházások között említette ugyanakkor, hogy 2014-ben befejeződik a Bukaresti Nemzeti Színház épületének korszerűsítése, elkezdődik a Bukaresti Nemzeti Opera felújítása, és folytatódik a jászvásári Kultúrpalota restaurálása.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!