2011. november 25., 10:052011. november 25., 10:05
Az európai bankok „óriási profitot” értek el Romániában, ezért a fair play hiányát jelentené, ha arra készülnének, hogy finanszírozás nélkül hagyják az országot a válság idején – jelentette ki Traian Băsescu államfő csütörtökön Bukarestben. Az elnök aggodalmának adott hangot egyes bankok lehetséges viselkedése kapcsán.
„Szeretném azt hinni, hogy az osztrák központi bank bejelentése, miszerint csökkentenék a tőkeáramlást az eurózónán kívüli államokba, csupán tévedés volt” – hangoztatta Băsescu. „Nem szeretném, ha olyan helyzet állna elő, hogy emlékeztetnünk kelljen európai barátainkat: Románia EU-csatlakozásához a bankrendszer privatizációját szabták feltételként. Szeretném azt hinni, hogy ez nem következik be, hogy nem velünk, később érkezett országokkal fizettetik meg a bankrendszer falánkságát, azon időszak falánkságát, óvatlanságát és felelőtlenségét, amikor csupán személyi igazolvány felmutatásával biztosítottak hitelt. Létrejöttek a bankok feltőkésítését szolgáló európai mechanizmusok, ezért azt kérem, forduljanak ezekhez, ahelyett hogy megfojtanák a román gazdaságot az államkassza és a magánszféra működéséhez szükséges tőke csökkentése helyett” – hangsúlyozta az államfő.
Băsescu mindezt arra reagálva mondta, hogy a hét elején az osztrák jegybank olyan intézkedéstervezettel állt elő, amelynek értelmében az osztrák pénzintézetek – az UniCredit Bank Austria, az Erste és a Raiffeisen Bank International – kelet-európai leánybankjai számára csak akkor biztosítják a hitelkeret növelését, ha adott a fenntartható helyi refinanszírozás lehetősége.
Az államfő az Economist Conferences Bucharest Summit nevű gazdasági konferencián felszólalva más gazdasági térmákról is beszélt. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Románia 2015-ben szeretne az eurózónához csatlakozni, és megjegyezte, hogy „senkinek sem árt, ha ambiciózus célokat tűz ki maga elé”. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése – a 3 százalék alatti deficit és infláció, illetve a GDP 60 százaléka alatti küladósság – önmagában mit sem ér a versenyképes gazdaság nélkül. Ezért jelent prioritást az állami cégek szerkezetének átalakítása, közülük számos vállalat élére a magánszférából érkező menedzsment kinevezése, valamint egyes cégek magánkézbe adása.
A további célok kapcsán elmondta: 2012 végéig 1,1 millióra csökkentik a közalkalmazottak létszámát a jelenlegi 1,3 millióról. Emellett még egy ambiciózus célról szólt: mint elmondta, 2012-ben hatmilliárd eurónyi strukturális alapot szeretne lehívni az ország az Európai Uniótól. Ezt a költségvetésben is rögzítenék. Emellett csökkentenék az állam működési költségeit, többek között a szavazatszerzési megfontolásból biztosított indokolatlan szociális juttatások csökkentése révén. Emellett növelni szeretnék az államilag finanszírozott beruházások arányát.
A szociális juttatások csökkentése kapcsán elmondta: a héten elfogadott szociális törvény révén az eddigi, 19 milliárd lejbe kerülő 54 állami szociális program helyett csak kilenc marad, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a valóban rászorulók számára biztosítsák a szociális juttatásokat. (Az ellenzék egyébként épp csütörtökön jelezte, hogy alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt.) Băsescu ennek kapcsán úgy vélekedett: Románia csupán az utóbbi öt évben fedezte fel, hogy a választópolgárok megvesztegetése érdekében újabb és újabb szociális juttatásokat biztosítson, miközben Európa más részein ez már régóta dívik.
Az államfő a turizmus gazdasági fontosságát is hangsúlyozta, köszönetet mondva Károly brit trónörökösnek, amiért az az elmúlt években személyesen is népszerűsítette Románia idegenforgalmi értékeit. Băsescu egyébként a konferencia végén még egyszer bizonyságot adott töretlen derűlátásáról: arra a kérdésre, hogyan látja Romániát 2030-ban, úgy válaszolt: mezőgazdasági potenciálja nyomán rengeteg élelmiszert exportál, és virágzani fog az idegenforgalom. A társadalom addigra prognosztizált elöregedését a gyermekvállalási kedv növelésével szeretné ellensúlyozni, az ország infrastrukturális fejlettsége kapcsán pedig azt vetítette előre, hogy akkor már Konstancából is el lehet majd jutni Londonba a francia TGV gyorsvasúttal.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.