Megkezdték pénteken az Electrica energiaügyi vállalat részvények eladását: a londoni tőzsdét reggel Victor Ponta miniszterelnök nyitotta meg, a brit fővárosban a társaság részvényeinek egyelőre 19 százalékát bocsátották áruba.
2014. július 06., 18:202014. július 06., 18:20
Ezzel egyidőben pénteken már a Bukaresti Értéktőzsdén is jegyezték az Electrica részvényeit. Az értékjegyeket a kormány által meghatározott kibocsátási árnál, a részvényenkénti 11 lejnél valamivel drágábban sikerült eladni, a beruházók többsége pedig Romániából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból jelentkezett. A bukaresti tőzsdén pénteken közel 60 millió lej értékben hajtottak végre több ezer tranzakciót az Electrica részvényeivel.
A vállalat többségi részvénycsomagját – amelynek értékesítése június 15–25. között zajlott – 1,95 milliárd lejért (444 millió euróért) sikerült eladni, ez volt eddig Romániában a legnagyobb ilyen jellegű ügylet. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 75 millió eurós beruházással a részvények 8,6 százalékát szerezte meg, az állam után a második legnagyobb részvényessé válva ezzel, míg a harmadik helyen a holland ING pénzügyi csoport áll.
Victor Ponta Londonban úgy nyilatkozott: a részleges privatizációt rendkívüli sikernek értékelik, amely „pozitív üzenettel bír a külföldi befektetők számára az ország gazdasági fejlődésére nézve.” Ioan Roşca, az Electrica vezérigazgatója arról is beszámolt, hogy a vállalat a következő négy évben 4 milliárd lejes beruházásra készül, amely során főként az áramszolgáltató-hálózatot korszerűsítik.
Történelmi jelentőségűnek nevezte az Electrica tőzsdei jegyzését Borbély Károly energiaügyekért felelős államtitkár, aki részt vett a Bukaresti értéktőzsde péntek reggeli megnyitását. „Az áramszolgáltató Közép- és Kelet-Európa meghatározó gazdasági tényezőjévé nőheti ki magát, a privatizáció nyomán pedig a magánszektor szakértelme fogja kiegészíteni az állami közigazgatás által szerzett tapasztalatokat” – fogalmazott Borbély.
Az államtitkár kifejtette: Románia lemondott többségi tulajdonáról, a befektetőktől szerzett tőkét pedig kizárólag az Electrica fejlesztésére fogják használni. Az RMDSZ-es politikus szerint be kell látni, hogy a politikumnak egyre kisebb beleszólása kell legyen az energiaügyi vállalatok működésébe, amelyeknek inkább a piaci törvényeknek megfelelően kell működniük. Románia egyébként a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodás nyomán vállalta az energiavállalatok részleges privatizációját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!