
2012. május 23., 08:042012. május 23., 08:04
Számos németországi turista visszamondta az elmúlt időszakban a már lefoglalt görögországi nyaralásokat a politikai helyzet okozta bizonytalanság miatt, a romániai nyaralók utazási szokásain ezzel szemben nem változtatott jelentős mértékben a görögök eurózónából való kilépésének veszélye. Egyes szakértők szerint a kereslet visszaesése inkább annak tudható be, hogy a romániai turisták már többször ellátogattak a félszigetre, ezért új célpontokat választanak.
Piaci adatok szerint évente mintegy 300-400 ezer romániai turista nyaral Görögországban, amely a legnépszerűbb üdülési célpont Bulgária és Törökország mellett.
Miklósi Gabriella, a Calibra utazási iroda marosvásárhelyi irodavezetője a Krónika megkeresésére elmondta, noha az elmúlt évhez képest a görögországi utak iránti kereslet mintegy 15 százalékkal visszaesett, ez semmiképpen nem a politikai, illetve pénzügyi bizonytalanságnak tudható be. „A cégünk ajánlatait igénybe vevő turisták érdeklődése inkább azért csökkent, mert már nagyon sokan nyaraltak Görögországban, így idén inkább új, számukra ismeretlen helyszíneken szeretnének üdülni, az új célpontok között elsősorban Bulgária, Törökország és Spanyolország szerepel” – magyarázta a szakember. Hozzátette, az elmúlt év óta nem változtattak a görögországi csomagok árain.
Az utazási irodánál egyébként a Halkidiki-félszigeten egy háromcsillagos szálloda kétszemélyes szobája hét éjszakára egy személy számára 179–499 euróba kerül attól függően, hogy a nyári szezon mely időszakáról van szó, illetve hogy a turisták reggelit vagy félpanziós ellátást igényelnek.
Négycsillagos szállodák esetében egy tengerpartra nyíló kilátással rendelkező kétszemélyes szobáért egy személynek, félpanziós ellátással 289–619 eurót kell fizetnie, a 11 évesnél kisebb gyermekek elszállásolása pedig a legtöbb esetben bérmentes. Szintén a Halkidiki-félszigeten egy három személy befogadására alkalmas lakrész hét éjszakára, étkezés nélkül 270–550 euróba kerül a választott időponttól függően.
Alin Burcea, a Paralela 45 utazási iroda tulajdonosa szerint a romániai állampolgárok már hozzászoktak ahhoz, hogy Görögországban a gazdasági válság hatására folyamatosan krízishelyzet áll fenn, így ez nem akadályozza őket abban, hogy idén is a népszerű nyaralóhelyeken üdüljenek.
Amint a gazdasági hírportálnak elmondta, ebben az évben az általa vezetett turisztikai vállalaton keresztül mintegy 2000 személy utazik majd Kréta szigetére, ez nagyjából megegyezik a tavalyi számadatokkal, Rodosz szigetére ugyanakkor eddig körülbelül 1200-an foglaltak szállást a nyári időszakra.
„Románia földrajzilag közelebb fekszik Görögországhoz, a romániai turisták emiatt is tartózkodnak kevésbé a görög nyaralásoktól, mint német társaik, autóval a Halkidiki-félszigetig vezető távolság például mindössze 10 óra alatt megtehető. A kereslet az athéni üdülésekkel szemben csökkent enyhén a nemrég lezajlott az utcai tüntetések miatt” – fejtette ki Burcea.
A Paralela 45 irodánál egyébként a félsziget egy háromcsillagos, all inclusive ellátást nyújtó szállodájában augusztus elején egy hétéjszakás nyaralásért két személynek mintegy 1400 eurót kell fizetnie, míg egy négycsillagos hotelben, félpanziós ellátással két személy elszállásolása közel 1600 euróba kerül.
A Happy Tour utazási iroda illetékesei szintén úgy nyilatkoztak, a törökországi Antalya üdülőtelep után továbbra is Görögország a második legnépszerűbb utazási célpont, a Santorini-szigeten például több szállodában is elkeltek már a helyek. A Christian Tours utazási iroda illetékesei által márciusban közzétett adatok szerint a cégnél több mint 60 ezer romániai turista foglalta már le görögországi nyaralási csomagját, ez az adat pedig szintén nem mutat visszaesést az előző évhez képest.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.