
Szünni nem akaró kór. Eddig több mint 356 ezer sertést öltek le és égettek el a hatóságok
Fotó: Kristó Róbert
Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP), a héten az olténiai Dolj megyében is megjelent a kór, ahol az érintett gazdák fellázadtak a jószágaik leölésére érkező állategészségügyi szakemberek ellen.
2018. november 01., 22:032018. november 01., 22:03
Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság csütörtökön közzétett heti jelentése szerint az ország 41 megyéje közül 17-ben jelent meg a fertőzés. A 276 érintett településen 1062 fertőző gócot tartanak nyilván, közöttük 15 nagy sertéshízlaldát. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében eddig több mint 356 ezer sertést öltek le és égettek el a hatóságok.
A fertőző gócok több mint felét a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyében tartják számon, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt rohamosan terjedt a kór. Az ASP először az ország észak-nyugati térségében jelent meg tavaly nyáron, a magyar-ukrán román hármashatár közelében. Ebben a térségben lassult a fertőzés terjedése, és több fertőző gócot sikerült már felszámolni, így ezek száma az érintett négy megyében 79-re csökkent.
A román média helyszíni beszámolói szerint a csendőrség közbelépésre is szükség volt, és a botrány közepette szerdán mindössze 15 sertést sikerült elpusztítaniuk az állategészségügyi hatóságoknak a kimutatásaikban szereplő 92 közül. Mikor csütörtökön visszatértek, hogy folytassák a munkát, a sertések nagy része eltűnt a faluból, alig tízet találtak meg és öltek le közülük.
A megye prefektusa szerint lenyugodtak a kedélyek, a gazdák felfogták a veszélyt, és azt is megértették, hogy piaci áron fogják kárpótolni őket, így nem ellenkeztek többet. Arra, hogy hova tűntek a faluból a sertések, a román média szerint csak abból lehet következtetni, hogy a közeli települések áruházaiból az utóbbi két napban az összes raktáron lévő mélyhűtő ládát felvásárolták.
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Székely Hadosztályról szóló animációs dokumentumfilm közönségtalálkozóval egybekötött premiervetítését november 5-én, Kovásznán tartják, majd más háromszéki helyszíneken is vetítik az alkotást.
Egész iparág épült az élőállatok csempészésére a román–magyar határ mentén, a minap például két illegális sertésszállítmányt tartóztattak fel Nagylakon. A hatóságok elrendelték a járművek és az állatok elkobzását, illetve utóbbiak megsemmisítését.
Kiengedték a kolozsvári gyermekpszichiátriai osztályról azt a 13 éves fiút, aki október 19-én késes támadást hajtott végre egy besztercei iskolában – számolt be a Rador hírügynökségre hivatkozva a G4media.ro portál.
A megelőzési kvóta alapján Kovászna megyében kilőhető 86 medvéből eddig kilencet ejtettek el. Ráduly István prefektus bízik abban, hogy év végéig maradéktalanul teljesítik a medvekvótát, noha szűkös a rendelkezésre álló idő.
Újabb körgyűrűt terveznek Bihar megyében: a nagyjából 19 kilométeresre becsült útszakasz Fugyivásárhelyt Biharral köti majd össze.
Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
szóljon hozzá!