Szünni nem akaró kór. Eddig több mint 356 ezer sertést öltek le és égettek el a hatóságok
Fotó: Kristó Róbert
Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP), a héten az olténiai Dolj megyében is megjelent a kór, ahol az érintett gazdák fellázadtak a jószágaik leölésére érkező állategészségügyi szakemberek ellen.
2018. november 01., 22:032018. november 01., 22:03
Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság csütörtökön közzétett heti jelentése szerint az ország 41 megyéje közül 17-ben jelent meg a fertőzés. A 276 érintett településen 1062 fertőző gócot tartanak nyilván, közöttük 15 nagy sertéshízlaldát. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében eddig több mint 356 ezer sertést öltek le és égettek el a hatóságok.
A fertőző gócok több mint felét a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megyében tartják számon, ahol a vaddisznók és a szabadon kóborló háztáji sertések akadálytalan érintkezése miatt rohamosan terjedt a kór. Az ASP először az ország észak-nyugati térségében jelent meg tavaly nyáron, a magyar-ukrán román hármashatár közelében. Ebben a térségben lassult a fertőzés terjedése, és több fertőző gócot sikerült már felszámolni, így ezek száma az érintett négy megyében 79-re csökkent.
A román média helyszíni beszámolói szerint a csendőrség közbelépésre is szükség volt, és a botrány közepette szerdán mindössze 15 sertést sikerült elpusztítaniuk az állategészségügyi hatóságoknak a kimutatásaikban szereplő 92 közül. Mikor csütörtökön visszatértek, hogy folytassák a munkát, a sertések nagy része eltűnt a faluból, alig tízet találtak meg és öltek le közülük.
A megye prefektusa szerint lenyugodtak a kedélyek, a gazdák felfogták a veszélyt, és azt is megértették, hogy piaci áron fogják kárpótolni őket, így nem ellenkeztek többet. Arra, hogy hova tűntek a faluból a sertések, a román média szerint csak abból lehet következtetni, hogy a közeli települések áruházaiból az utóbbi két napban az összes raktáron lévő mélyhűtő ládát felvásárolták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!