
Fotó: 123RF
Nem csökkent, így továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kiadott, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből, amely szerint Románia a középmezőnybe tartozik.
2021. június 23., 09:512021. június 23., 09:51
2021. június 23., 10:252021. június 23., 10:25
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van. Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 105 százalékra rúgott tavaly.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 55 százalék. Egy évvel korábban, 2019-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 259 százalék, Bulgáriáé pedig 53 százalék volt.
Tíz országban – Luxemburg, Írország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Svédország, Németország, Belgium Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly.
A maradék három országban – Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató. A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 131 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 61 százalékával. Egy évvel korábban 134, illetve 58 százalékon állt a két adat.
Tavaly kilenc uniós tagállamban – Luxemburg mellett Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország, Belgium, Svédország és Franciaország – volt magasabb az uniós átlagnál az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Tizenhárom országban mértek az uniós átlag és 75 százalék közötti értéket, így Cipruson, Olaszországban, Litvániában, Írországban, Spanyolországban, Csehországban, Portugáliában, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában, Romániában, Észtországban és Görögországban.
A folyamatos javulás ellenére Szlovákiában, Lettországban, Magyarországon, Horvátországban és Bulgáriában még mindig az EU-átlag 75 százaléka az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!