
Kinek több, kinek kevesebb. Nagy különbség van az erdélyi régiók átlagkeresete között
Fotó: Haáz Vince
Hatalmas különbségek vannak a tágabb értelemben vett Erdély különböző régiói között, ha az átlagbért vesszük górcső alá. Mint az Erdélystat friss adatsoraiból megtudhatjuk, miközben az összeg Közép-Erdélyben eléri a 3941 lejt, Székelyföldön 2672 lej, Partiumban pedig 2831 lej.
2021. június 15., 16:092021. június 15., 16:09
2021. június 15., 16:092021. június 15., 16:09
Erdélyben nőttek a régiók közötti kereseti különbségek, az alkalmazásban állók száma pedig márciusban még a tavalyi szint alatt maradt – derül ki az Erdélystat által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint az erdélyi statisztikai szolgálat közleménye rámutat
A megyei statisztikai hivatalok által publikált adatokat összesítve az Erdélystat elemzői megállapítják, hogy Erdélyben ennél valamivel kisebb mértékű, 0,2 százalékos egy év alatti csökkenést követően 1994,1 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma márciusban. Az idei év január–márciusa között az alkalmazotti létszám enyhe emelkedése figyelhető meg, márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 7 ezerrel többen dolgoztak alkalmazottként.
A szolgáltatási szektorban alkalmazottak létszáma a tavalyi év márciusához viszonyítva mintegy 2,2 ezer fővel (–0,2 százalék), az ipari, építőipari foglalkoztatottság pedig 1,1 ezer fővel (–0,1 százalék) volt kevesebb. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás foglalkoztatottsága egy év alatt néhány fővel nőtt.
A jelentős arányban magyarlakta régiók közül Székelyföldön, Partiumban, valamint Közép-Erdélyben az erdélyi átlagnak megfelelő mértékben, 0,2 százalékkal apadt az alkalmazottak száma.
A bérek terén viszont már hatalmas különbségeket láthatunk. Romániában 2021 márciusában az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3547 lej volt, ami a 2020 azonos hónapjához képest 7,7 százalékos növekedést mutat, az ugyanebben az időszakban megfigyelt 3,1 százalékos pénzromlás mellett. Az országos átlaghoz képest valamelyest elmaradt a 3265 lej értékű erdélyi nettó átlagkereset, amelynek bővülése azonban átlag feletti volt: 8,7 százalék.

1300 lej volt a különbség a Központi Fejlesztási Régió egyes megyéiben jegyzett legnagyobb és legkisebb februári bruttó átlagbér között. Ez Szeben megyében volt a legmagasabb és Hargita megyében a legalacsonyabb – derül ki a gyulafehérvári regionális statisztikai hivatal (DRS) adataiból.
Az adatok értelmezéséhez az Erdélystat szakértői szerint fontos figyelembe venni, hogy a koronavírus-járvány alatti időszakban nagyobb valószínűséggel olyanok – elsősorban szolgáltatásokban és iparban dolgozók – veszítették el munkájukat, akik alacsonyabb bérrel rendelkeztek, így korábban lefelé húzták az átlagkeresetet. Tovább torzíthatja a kereseti adatokat az is, hogy pont a válság alatt bezárt, tevékenységüket felfüggesztett cégektől sok esetben nem érkeztek be a statisztikai adatok. Így az elemzés szerint a kereseti statisztika kedvezőbb képet mutathat a valóságnál. A keresetek növekedéséhez ugyanakkor hozzájárult a minimálbér és az ételjegyek összegének év eleji emelése is.
2021 márciusában az összes alkalmazott 3265 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2793 lej), az ipart és építőipart (3102 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3411 lej) volt a nettó átlagkereset. 2020 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat szektort jellemezte Erdélyben (14,1 százalék). A szolgáltatási és az ipari ágazatokban 8,5, illetve 8,8 százalékos volt a növekedés.
2021 márciusában Erdély régiói közül Közép-Erdélyt jellemezte a legmagasabb nettó átlagkereset, 3941 lej, a szolgáltatási szektor a 4698 lejt is elérte, ezt követi az ipari szektor (3478 lej) és a mezőgazdaság (3007 lej). Ehhez képest a Partiumban 2831 lejt vitt haza átlagosan egy személy.
Székelyföldön 2672 lej volt a márciusi nettó átlagkereset, amely 593 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól, annak 82 százalékát tette ki.

Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.
A lemaradás az ipar és építőipar alkalmazottai esetében jelentős (az erdélyi átlag 79 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 84 százalék, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás ágazatban pedig szintén 79 százalék ugyanez az arány. Székelyföld helyzete annyiban javult, hogy 2021 márciusában, bár csak minimális mértékben, de a nettó átlagkeresetek meghaladták az észak-erdélyit, az utóbbi régióban ugyanis az éves növekedés mértéke csupán 4,7 százalék volt.
A hivatalos statisztikák szerint Romániában a regisztrált munkanélküliek száma 291 ezer főt tett ki 2021 márciusában, ami 16 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest.
(abszolút értékben ez 18,5 ezer főt jelent), ami jóval az országos átlag feletti. Az idei évben a regisztrált munkanélküliek számának februárig tartó növekedését követően márciusban enyhe csökkenésbe fordult, ekkor az előző hónaphoz viszonyítva 537 fővel kevesebben voltak regisztrálva munkanélküliként – derül ki az elemzésből.
Az előző év márciusához viszonyítva Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 21,4 százalék, Székelyföldön 35,3 százalék, Partiumban 36 százalék volt a regisztrált munkanélküliek számának a növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.

Óriási a szakadék az Európai Unió tagállamaiban regisztrált átlagbérek között: a legnagyobb átlagfizetést magukénak tudó dánok átlagosan több mint kilencszer jobban keresnek, mint a lista végén álló bolgárok – közölte az Eurostat.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3,3 százalékot mutatott 2021 márciusában. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,4 százalékponttal nagyobb a munkanélküliségi ráta. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték, 2,7 százalék, de a növekedés nagyobb (2020 márciusához képest 0,59 százalékpont). Erdélyen belül a legmagasabb, 4,6 százalékos munkanélküliségi ráta a Székelyföldön volt, amely 1,2 százalékponttal nagyobb a tavalyi évhez viszonyítva – közölte az Erdélystat.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
1 hozzászólás