
Fotó: Gábos Albin
1300 lej volt a különbség a Központi Fejlesztási Régió egyes megyéiben jegyzett legnagyobb és legkisebb februári bruttó átlagbér között. Ez Szeben megyében volt a legmagasabb és Hargita megyében a legalacsonyabb – derül ki a gyulafehérvári regionális statisztikai hivatal (DRS) adataiból.
2021. május 05., 16:332021. május 05., 16:33
A tájékoztatás szerint a központi régióban 5014 lej volt a súlyozott átlagbér, ez 2,4%-kal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban volt, és 5,2%-kal magasabb a tavaly februárban jegyzettnél.
A legmagasabb bruttó átlagbért, 5445 lejt, Szeben megyében regisztrálták, ezzel szemben Hargita megyében 1301 lejjel kevesebbet, 4144 lejt jegyeztek.
A legmagasabb nettó átlagbért, 3321 lejt Szeben megyében jegyezték, a legalacsonyabbat, 2546 lejt, Hargita megyében regisztrálták.
Januárhoz képest a nettó átlagkereset csökkent Fehér, Brassó, Hargita, Maros és Szeben megyében, míg Kovászna megyében enyhén emelkedett.
„Az előző év azonos hónapjához képest a nettó átlagkereset a Központi Fejlesztási Régió megyéinek többségében nőtt. Brassó (+8,2%), Kovászna (+8,0%), Maros (+7,6%), Szeben (+5,26%) és Fehér (+0,5%) megyében növekedést, míg Hargita megyében (-1,4%) csökkenést regisztráltak” – írja a DRS közleményében.
A központ régióban 2021. február végén 685.671 alkalmazottat tartottak nyilván, akiknek 55,6%-a a szolgáltatások, 42,0%-a az ipar és az építőipar területén dolgozott, a mezőgazdaság, vadászat és kapcsolódó szolgáltatások, erdőgazdálkodás és halászat területén a munkavállalók mindössze 2,4%-e kapott munkát – közölte szerdán az Agerpres.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
szóljon hozzá!