
A román jegybank prognózisa szerint az év végén is csak hajszálnyival lesz alacsonyabb az infláció
Fotó: Gábos Albin
Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). Az élelmiszerek 1,24 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,38 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 9,29 százalékkal nőtt 2023 májusához képest.
2024. június 12., 10:182024. június 12., 10:18
2024. június 12., 11:272024. június 12., 11:27
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 decemberéhez viszonyítva 2,3 százalékkal, 2023 májusához mérten 5,1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak az idei ötödik hónapban, az elmúlt egy évben (2023. június – 2024. május) pedig átlagban 7,6 százalékkal emelkedtek az előző egy évhez (2022. június – 2023. május) képest.
Az élelmiszerek közül leginkább a gyümölcskonzervek (10,01 százalék), a bor (8,82 százalék) és a marhahús (7,77 százalék) ára emelkedett. Legnagyobb mértékben a búzaliszt (30,51 százalék), a földgáz (17,89 százalék) és a villanyáram (5,95 százalék) ára csökkent az elmúlt egy évben.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos pénzromlást jósolt.
Mugur Isărescu májusban elmondta, hogy
Pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg. „Ez azt bizonyítja, hogy a monetáris politika működik. Ezt mi túlságosan nem szigorítottuk, de nem is lazítottuk, hogy elkerüljük az inflációs kilengéseket. Úgy próbájuk csökkenteni az inflációt, hogy közben elkerüljük a recessziót” – magyarázta a jegybank elnöke.

Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!