Fotó: Pixabay.com
Klaus Iohannis államfő kihirdette csütörtökön a törvényt, amely előírja, hogy valamennyi közüzemi szolgáltató, közintézmény és hatóság köteles biztosítani az online bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek.
2022. május 05., 15:382022. május 05., 15:38
A jogszabály a korszerű fizetési módok bevezetéséről szóló 2002/193-as számú sürgősségi rendeletet módosítja.
Előírásai szerint az adókat, illetékeket, díjakat, járulékokat, kamatokat, bírságokat, késedelmi pótlékokat és más összegeket bevételező közüzemi szolgáltatók, közintézmények és hatóságok kötelesek biztosítani a bankkártyás fizetés lehetőségét az ügyfeleknek POS-terminálokon, illetve a kártyás fizetést lebonyolító alkalmazásokon keresztül.
A törvénymódosítás arra kötelezi a közüzemi szolgáltatókat, közintézményeket és hatóságokat, hogy a hatályba lépésétől számított hat hónapon belül nyújtsanak hozzáférést az ügyfeleiknek az elektronikus fizetési rendszerhez. A kötelezettség alól mentesülnek azok a szolgáltatók, intézmények és hatóságok, amelyeknek nincs mobilhálózati lefedettségük.
A törvény alkalmazásának szabályait a hatályba lépésétől számított 60 napon belül dolgozzák ki az illetékes kormányzati intézmények.
A jogszabály a PFA-k tevékenységét szabályozó, 2008/44-es sürgősségi rendeletet egészíti ki.
A törvény szerint az egyéni vállalkozói (PFA) tevékenység időtartama is beleszámít a szakmai tapasztalati időbe, ha ez alatt a PFA-nak az országos bruttó minimálbér 12-szeresének megfelelő éves nettó jövedelme volt, és a PFA-t egyetlen tevékenységi kóddal (CAEN) jegyezték be a cégbíróságon, vagy a fő tevékenysége az adott szakmához kapcsolódott.
Azt az időszakot nem veszik figyelembe, amikor a PFA-nak nem voltak bevételei vagy fel volt függesztve a tevékenysége – közölte az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!