
Bejön? Csak két évig engedné a kormány, hogy valaki minimálbérért dolgozzon
Fotó: Jakab Mónika
Legtöbb két évig lehet egy alkalmazottat minimálbéren foglalkoztatni, addig képezni kell, majd emelni kell a fizetését – ez az egyik új és egyben fontos elem a Ciucă-kormány programjában. A PSD–PNL–RMDSZ-kabinet célja felszámolni azt a gyakorlatot, hogy számos munkáltató minimálbéren tartja alkalmazottai fizetését. A szakszervezet és a vállalkozói szféra képviselői mindössze abban értenek egyet, hogy a jelenlegi minimálbérből nehezen lehet megélni.
2021. december 11., 09:562021. december 11., 09:56
„A cél, hogy kimozdítsuk a kötelező minimálbér szintjéről a munkavállalókat” – jelentette ki Csép Andrea képviselő, az RMDSZ szociális és munkaügyi szakpolitikusa, amikor a kormányprogram új eleméről kérdeztük, amely szerint legtöbb két évig lehet valakit minimálbéren foglalkoztatni
: addig képezni kell, majd emelni kell a fizetését. Mint részletezte, január 1-jétől a jelenlegi bruttó 2300 lejről 2550 lejre emelkedik a minimálbér, tehát a mostani 1386 lej helyett 1524 lejt kap majd kézbe az alkalmazott, ami nettó 178 lejes emelést jelent.
A kormánypárti politikus arra is kitért, hogy
Elmondása szerint sok esetben megtörténik, hogy a munkavállalót minimálbéren veszik fel, majd soha többet nem emelik a fizetését, holott mindenki fejlődik a munkahelyen, lehet, hogy csak valamennyivel, de az is előfordul, hogy az alkalmazott egy idő eltelte után sokszorosan jobban teljesít, hatékonyabb, mint amikor elkezdett dolgozni. „Két év alatt még akkor is fejlődik mindenki szakmailag, ha nem vesz részt képzéseken, de tanul a munkatársaitól, elmélyül a tudása, felkészültebb, rutinosabb, vagyis hatékonyabb lesz.
– szögezte le Csép Andrea.
A politikus úgy véli, az új előírás ösztönözné az alkalmazott szakmai fejlődését, javítaná az alkalmazó és a munkavállaló viszonyát, növelve az alkalmazott lojalitását a munkaadó iránt. „Ma már egyre fontosabb szempont az alkalmazottak lojalitása, ezt nemcsak fizetéssel, hanem pluszszolgáltatásokkal – bónuszrendszerekkel, prémiumokkal, egészségügyi biztosítással, edzőterembérlettel – is igyekeznek megszerezni, növelni a munkaadók.
A bukaresti sajtóban viszont a napokban felmerült, hogy a munkaadók könnyedén találnak majd kiskapukat arra, hogy a gyakorlatban ne emeljék a minimálbérért dolgozók fizetését például úgy, hogy elenyésző mértékben növelik a minimálbért, vagy éppen két év után elbocsátják, majd megint minimálbéren újraalkalmazzák a munkatársaikat. Csép Andrea szerint a törvény, a módszertan kidolgozásakor figyelnek arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, tehát ne lehessen elbocsátani, majd újraalkalmazni a munkavállalót.
– szögezte le a politikus.
Meglátása szerint ugyanakkor nem áll fenn az a veszély, hogy tervezett kötelezettség hatására munkahelyek szűnnek meg, bezárnak cégek. Mint rámutatott, a Világbank elemzése 2013 és 2016 között vizsgálta, hogy milyen hatása van a minimálbér-emelésnek a munkaerőpiacra, és kiderült, hogy mindössze 0,5 százalékát befolyásolta, viszont jelentősen csökkentette a mélyszegénység veszélyének kitettek arányát.
„A minimálbér mértékét illetően is sok vita volt, hiszen az Európai Parlament direktívatervezete azt javasolja, hogy minden tagországban az átlagbér fele legyen a minimálbér. Romániában szeptemberben bruttó 5732 lej volt az átlagbér, még a januártól megemelt 2550 lejes minimálbér is sokkal kevesebb, mint ennek a fele. A törvény, majd a módszertan kidolgozása során figyelni kell arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, másrészt, hogy a hatályba lépéstől számolják a két évet, mert a törvény csak előre hat, soha nem visszamenőleg” – sorolta a képviselő.
Fotó: Jakab Mónika
Látszatmegoldás, „nesze semmi, fogd meg jól” kategória ez a javaslat is – jelentette ki azonban a Krónika kérdésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Szerinte az ilyen javaslatokkal „a politikum csak szédíti a szakszervezeteket és a munkáltatókat”, úgy véli, ilyen apróságokkal nem lehet látványos eredményt elérni a foglalkoztatottság terén. Bong Vilmos azt vallja, hogy
„Ha ezt nem tesszük meg minél hamarabb, előbb-utóbb teljesen kiürül az ország, hiszen amíg Nyugat-Európában, de még a szomszédos országokban is jobban fizetnek, mint Romániában, a munkaerő elvándorol.
– összegezte a szakszervezeti vezető.
A magasabb fizetést ki
is kell termelni
A jelenlegi megélhetési viszonyok mellett a minimálbérből nem lehet megélni – ismerte el a Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: meg lehet mondani, hogy mennyi legyen a minimálbér, lehet kötelezni a vállalkozót, hogy ezt is emelje, de azt ki is kell termelni.
„A tapasztalatok szerint azok a vállalkozók, akik ezt megengedhetik maguknak, már rég nem minimálbéren foglalkoztatják az embereiket. Az a munkaadó, aki nem tud több pénzt kitermelni, más módszerekkel próbálkozik, hogy megtartsa az alkalmazottait: étkezési utalványokat, üdülési csekket ad” – húzta alá Balási Csaba, aki szerint amúgy az államnak nem kellene meghatároznia a bérek minimális szintjét, hiszen a munkaerőpiac általában a kínálat-kereslet elvén szabályozza önmagát. Ugyanakkor meglátása szerint az alkalmazottak szakértelmét is vizsgálni kell. „Ha hároméves szakiskolai képzés alatt nem tudja valaki elsajátítani a mesterséget, mennyi idő kell, hogy valóban hatékony legyen a munkája?” – tette fel a kérdést.
Balási Csaba egyúttal rámutatott,
nem vonzó a munkavállalók számára, nehezen tudja megtartani az embereit. „Ha kényszerítik a vállalkozókat, hogy egyre több fizetést adjanak, el kell gondolkodniuk azon, hány embert bocsássanak el, hogy a többieknek nagyobb fizetést tudjanak biztosítani, viszont félő, hogy akik maradnak, kétszer annyit kell majd dolgozniuk valamennyivel több pénzért” – fogalmazta meg Balási Csaba.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
1 hozzászólás