Bejön? Csak két évig engedné a kormány, hogy valaki minimálbérért dolgozzon
Fotó: Jakab Mónika
Legtöbb két évig lehet egy alkalmazottat minimálbéren foglalkoztatni, addig képezni kell, majd emelni kell a fizetését – ez az egyik új és egyben fontos elem a Ciucă-kormány programjában. A PSD–PNL–RMDSZ-kabinet célja felszámolni azt a gyakorlatot, hogy számos munkáltató minimálbéren tartja alkalmazottai fizetését. A szakszervezet és a vállalkozói szféra képviselői mindössze abban értenek egyet, hogy a jelenlegi minimálbérből nehezen lehet megélni.
2021. december 11., 09:562021. december 11., 09:56
„A cél, hogy kimozdítsuk a kötelező minimálbér szintjéről a munkavállalókat” – jelentette ki Csép Andrea képviselő, az RMDSZ szociális és munkaügyi szakpolitikusa, amikor a kormányprogram új eleméről kérdeztük, amely szerint legtöbb két évig lehet valakit minimálbéren foglalkoztatni
: addig képezni kell, majd emelni kell a fizetését. Mint részletezte, január 1-jétől a jelenlegi bruttó 2300 lejről 2550 lejre emelkedik a minimálbér, tehát a mostani 1386 lej helyett 1524 lejt kap majd kézbe az alkalmazott, ami nettó 178 lejes emelést jelent.
A kormánypárti politikus arra is kitért, hogy
Elmondása szerint sok esetben megtörténik, hogy a munkavállalót minimálbéren veszik fel, majd soha többet nem emelik a fizetését, holott mindenki fejlődik a munkahelyen, lehet, hogy csak valamennyivel, de az is előfordul, hogy az alkalmazott egy idő eltelte után sokszorosan jobban teljesít, hatékonyabb, mint amikor elkezdett dolgozni. „Két év alatt még akkor is fejlődik mindenki szakmailag, ha nem vesz részt képzéseken, de tanul a munkatársaitól, elmélyül a tudása, felkészültebb, rutinosabb, vagyis hatékonyabb lesz.
– szögezte le Csép Andrea.
A politikus úgy véli, az új előírás ösztönözné az alkalmazott szakmai fejlődését, javítaná az alkalmazó és a munkavállaló viszonyát, növelve az alkalmazott lojalitását a munkaadó iránt. „Ma már egyre fontosabb szempont az alkalmazottak lojalitása, ezt nemcsak fizetéssel, hanem pluszszolgáltatásokkal – bónuszrendszerekkel, prémiumokkal, egészségügyi biztosítással, edzőterembérlettel – is igyekeznek megszerezni, növelni a munkaadók.
A bukaresti sajtóban viszont a napokban felmerült, hogy a munkaadók könnyedén találnak majd kiskapukat arra, hogy a gyakorlatban ne emeljék a minimálbérért dolgozók fizetését például úgy, hogy elenyésző mértékben növelik a minimálbért, vagy éppen két év után elbocsátják, majd megint minimálbéren újraalkalmazzák a munkatársaikat. Csép Andrea szerint a törvény, a módszertan kidolgozásakor figyelnek arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, tehát ne lehessen elbocsátani, majd újraalkalmazni a munkavállalót.
– szögezte le a politikus.
Meglátása szerint ugyanakkor nem áll fenn az a veszély, hogy tervezett kötelezettség hatására munkahelyek szűnnek meg, bezárnak cégek. Mint rámutatott, a Világbank elemzése 2013 és 2016 között vizsgálta, hogy milyen hatása van a minimálbér-emelésnek a munkaerőpiacra, és kiderült, hogy mindössze 0,5 százalékát befolyásolta, viszont jelentősen csökkentette a mélyszegénység veszélyének kitettek arányát.
„A minimálbér mértékét illetően is sok vita volt, hiszen az Európai Parlament direktívatervezete azt javasolja, hogy minden tagországban az átlagbér fele legyen a minimálbér. Romániában szeptemberben bruttó 5732 lej volt az átlagbér, még a januártól megemelt 2550 lejes minimálbér is sokkal kevesebb, mint ennek a fele. A törvény, majd a módszertan kidolgozása során figyelni kell arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, másrészt, hogy a hatályba lépéstől számolják a két évet, mert a törvény csak előre hat, soha nem visszamenőleg” – sorolta a képviselő.
Fotó: Jakab Mónika
Látszatmegoldás, „nesze semmi, fogd meg jól” kategória ez a javaslat is – jelentette ki azonban a Krónika kérdésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Szerinte az ilyen javaslatokkal „a politikum csak szédíti a szakszervezeteket és a munkáltatókat”, úgy véli, ilyen apróságokkal nem lehet látványos eredményt elérni a foglalkoztatottság terén. Bong Vilmos azt vallja, hogy
„Ha ezt nem tesszük meg minél hamarabb, előbb-utóbb teljesen kiürül az ország, hiszen amíg Nyugat-Európában, de még a szomszédos országokban is jobban fizetnek, mint Romániában, a munkaerő elvándorol.
– összegezte a szakszervezeti vezető.
A magasabb fizetést ki
is kell termelni
A jelenlegi megélhetési viszonyok mellett a minimálbérből nem lehet megélni – ismerte el a Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: meg lehet mondani, hogy mennyi legyen a minimálbér, lehet kötelezni a vállalkozót, hogy ezt is emelje, de azt ki is kell termelni.
„A tapasztalatok szerint azok a vállalkozók, akik ezt megengedhetik maguknak, már rég nem minimálbéren foglalkoztatják az embereiket. Az a munkaadó, aki nem tud több pénzt kitermelni, más módszerekkel próbálkozik, hogy megtartsa az alkalmazottait: étkezési utalványokat, üdülési csekket ad” – húzta alá Balási Csaba, aki szerint amúgy az államnak nem kellene meghatároznia a bérek minimális szintjét, hiszen a munkaerőpiac általában a kínálat-kereslet elvén szabályozza önmagát. Ugyanakkor meglátása szerint az alkalmazottak szakértelmét is vizsgálni kell. „Ha hároméves szakiskolai képzés alatt nem tudja valaki elsajátítani a mesterséget, mennyi idő kell, hogy valóban hatékony legyen a munkája?” – tette fel a kérdést.
Balási Csaba egyúttal rámutatott,
nem vonzó a munkavállalók számára, nehezen tudja megtartani az embereit. „Ha kényszerítik a vállalkozókat, hogy egyre több fizetést adjanak, el kell gondolkodniuk azon, hány embert bocsássanak el, hogy a többieknek nagyobb fizetést tudjanak biztosítani, viszont félő, hogy akik maradnak, kétszer annyit kell majd dolgozniuk valamennyivel több pénzért” – fogalmazta meg Balási Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás