Bejön? Csak két évig engedné a kormány, hogy valaki minimálbérért dolgozzon
Fotó: Jakab Mónika
Legtöbb két évig lehet egy alkalmazottat minimálbéren foglalkoztatni, addig képezni kell, majd emelni kell a fizetését – ez az egyik új és egyben fontos elem a Ciucă-kormány programjában. A PSD–PNL–RMDSZ-kabinet célja felszámolni azt a gyakorlatot, hogy számos munkáltató minimálbéren tartja alkalmazottai fizetését. A szakszervezet és a vállalkozói szféra képviselői mindössze abban értenek egyet, hogy a jelenlegi minimálbérből nehezen lehet megélni.
2021. december 11., 09:562021. december 11., 09:56
„A cél, hogy kimozdítsuk a kötelező minimálbér szintjéről a munkavállalókat” – jelentette ki Csép Andrea képviselő, az RMDSZ szociális és munkaügyi szakpolitikusa, amikor a kormányprogram új eleméről kérdeztük, amely szerint legtöbb két évig lehet valakit minimálbéren foglalkoztatni
: addig képezni kell, majd emelni kell a fizetését. Mint részletezte, január 1-jétől a jelenlegi bruttó 2300 lejről 2550 lejre emelkedik a minimálbér, tehát a mostani 1386 lej helyett 1524 lejt kap majd kézbe az alkalmazott, ami nettó 178 lejes emelést jelent.
A kormánypárti politikus arra is kitért, hogy
Elmondása szerint sok esetben megtörténik, hogy a munkavállalót minimálbéren veszik fel, majd soha többet nem emelik a fizetését, holott mindenki fejlődik a munkahelyen, lehet, hogy csak valamennyivel, de az is előfordul, hogy az alkalmazott egy idő eltelte után sokszorosan jobban teljesít, hatékonyabb, mint amikor elkezdett dolgozni. „Két év alatt még akkor is fejlődik mindenki szakmailag, ha nem vesz részt képzéseken, de tanul a munkatársaitól, elmélyül a tudása, felkészültebb, rutinosabb, vagyis hatékonyabb lesz.
– szögezte le Csép Andrea.
A politikus úgy véli, az új előírás ösztönözné az alkalmazott szakmai fejlődését, javítaná az alkalmazó és a munkavállaló viszonyát, növelve az alkalmazott lojalitását a munkaadó iránt. „Ma már egyre fontosabb szempont az alkalmazottak lojalitása, ezt nemcsak fizetéssel, hanem pluszszolgáltatásokkal – bónuszrendszerekkel, prémiumokkal, egészségügyi biztosítással, edzőterembérlettel – is igyekeznek megszerezni, növelni a munkaadók.
A bukaresti sajtóban viszont a napokban felmerült, hogy a munkaadók könnyedén találnak majd kiskapukat arra, hogy a gyakorlatban ne emeljék a minimálbérért dolgozók fizetését például úgy, hogy elenyésző mértékben növelik a minimálbért, vagy éppen két év után elbocsátják, majd megint minimálbéren újraalkalmazzák a munkatársaikat. Csép Andrea szerint a törvény, a módszertan kidolgozásakor figyelnek arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, tehát ne lehessen elbocsátani, majd újraalkalmazni a munkavállalót.
– szögezte le a politikus.
Meglátása szerint ugyanakkor nem áll fenn az a veszély, hogy tervezett kötelezettség hatására munkahelyek szűnnek meg, bezárnak cégek. Mint rámutatott, a Világbank elemzése 2013 és 2016 között vizsgálta, hogy milyen hatása van a minimálbér-emelésnek a munkaerőpiacra, és kiderült, hogy mindössze 0,5 százalékát befolyásolta, viszont jelentősen csökkentette a mélyszegénység veszélyének kitettek arányát.
„A minimálbér mértékét illetően is sok vita volt, hiszen az Európai Parlament direktívatervezete azt javasolja, hogy minden tagországban az átlagbér fele legyen a minimálbér. Romániában szeptemberben bruttó 5732 lej volt az átlagbér, még a januártól megemelt 2550 lejes minimálbér is sokkal kevesebb, mint ennek a fele. A törvény, majd a módszertan kidolgozása során figyelni kell arra, hogy ne hagyjanak kiskapukat, másrészt, hogy a hatályba lépéstől számolják a két évet, mert a törvény csak előre hat, soha nem visszamenőleg” – sorolta a képviselő.
Fotó: Jakab Mónika
Látszatmegoldás, „nesze semmi, fogd meg jól” kategória ez a javaslat is – jelentette ki azonban a Krónika kérdésére Bong Vilmos, az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Szerinte az ilyen javaslatokkal „a politikum csak szédíti a szakszervezeteket és a munkáltatókat”, úgy véli, ilyen apróságokkal nem lehet látványos eredményt elérni a foglalkoztatottság terén. Bong Vilmos azt vallja, hogy
„Ha ezt nem tesszük meg minél hamarabb, előbb-utóbb teljesen kiürül az ország, hiszen amíg Nyugat-Európában, de még a szomszédos országokban is jobban fizetnek, mint Romániában, a munkaerő elvándorol.
– összegezte a szakszervezeti vezető.
A magasabb fizetést ki
is kell termelni
A jelenlegi megélhetési viszonyok mellett a minimálbérből nem lehet megélni – ismerte el a Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette: meg lehet mondani, hogy mennyi legyen a minimálbér, lehet kötelezni a vállalkozót, hogy ezt is emelje, de azt ki is kell termelni.
„A tapasztalatok szerint azok a vállalkozók, akik ezt megengedhetik maguknak, már rég nem minimálbéren foglalkoztatják az embereiket. Az a munkaadó, aki nem tud több pénzt kitermelni, más módszerekkel próbálkozik, hogy megtartsa az alkalmazottait: étkezési utalványokat, üdülési csekket ad” – húzta alá Balási Csaba, aki szerint amúgy az államnak nem kellene meghatároznia a bérek minimális szintjét, hiszen a munkaerőpiac általában a kínálat-kereslet elvén szabályozza önmagát. Ugyanakkor meglátása szerint az alkalmazottak szakértelmét is vizsgálni kell. „Ha hároméves szakiskolai képzés alatt nem tudja valaki elsajátítani a mesterséget, mennyi idő kell, hogy valóban hatékony legyen a munkája?” – tette fel a kérdést.
Balási Csaba egyúttal rámutatott,
nem vonzó a munkavállalók számára, nehezen tudja megtartani az embereit. „Ha kényszerítik a vállalkozókat, hogy egyre több fizetést adjanak, el kell gondolkodniuk azon, hány embert bocsássanak el, hogy a többieknek nagyobb fizetést tudjanak biztosítani, viszont félő, hogy akik maradnak, kétszer annyit kell majd dolgozniuk valamennyivel több pénzért” – fogalmazta meg Balási Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás