
Fotó: A szerző felvétele
2010. november 11., 18:462010. november 11., 18:46
„Legalább négy-öt éve figyelem, amint a feleségem minden ünnep után műanyag dobozokba csomagolja a káposztát, és lefagyasztja” – idézte fel az ötlet kipattanásának történetét Bajkó László, kifejtve, hogy az alapötlet éppen ezen a megfigyelésen alapult, hiszen tapasztalata szerint a lefagyasztott töltött káposzta minőségéből semmit sem veszít az egyszerű és modern tartósítási eljárással. Mint mondta, hetek, sőt egy hónap múltával is éppolyan ízletes, mint frissen. A „végső lökést” az új vállalkozás elindításában azonban éppen a gazdasági válság adta.
„A gazdasági válság roppant kreatívvá teszi a vállalkozókat” – szögezte le Bajkó, aki szerint a túlélésért, a szinten maradásért vívott harcában jutott arra a végkövetkeztetésre: lépni kell, amíg még vannak tartalékok, amit mozgósítani lehet egy újabb beruházás indítására. Ez a pillanat számára akkor érkezett el, amikor megvonták az állami támogatást a korábbi vállalkozásától, a húscsirketenyésztő farmjától. Ekkor döntötte el, hogy a korábbi vállalkozásában termelt profitot megtoldja bankkölcsönnel, és megvalósítja a már régóta dédelgetett álmát, a töltöttkáposzta-gyártó üzemet.
Miközben továbbra is működtette csirkefarmját, áprilisban átalakítási munkálatokhoz látott, a cég egyik ingatlanjának – a korábban téeszistállóként működő épületnek – egy részét modern, európai uniós szabványoknak megfelelő élelmiszerüzemmé alakította. A konyha-laboratórium annak rendje-módja szerint több helyiségből áll, egymástól külön történik a hús, a káposzta és a zöldség előkészítése, külön teremben vegyítik meg a tölteléket és töltik be az előkészített káposztalevelekbe, illetve megint egy másik helyiségben főzik kilencvenliteres fazekakban az ínyencséget. A csomagolásra újabb helyiséget alakítottak ki gyorsfagyasztóval és külön hűtőraktárral felszerelve, de van fekete és fehér öltöző zuhanyzóval és illemhellyel az alkalmazottaknak, illetve irodahelyiség és rakodótér, ahol az adásvételt, az áruszállítást bonyolítják.
Ottjártunkkor épp az utolsó simításokat végezték a fehérben pompázó üzemben, a különféle rendeltetésű helyiségeket takarító-csinosító alkalmazottak mellett láthattuk a savanyúkáposzta-raktárt is, ahol közel harminctonnányi káposzta érlelődik várva a feldolgozás elkezdését. Közben a vállalkozótól megtudtuk, a Székely termék védjeggyel fémjelzett töltött káposzta családi recept, és kidolgozásában oroszlánrésze volt a feleségének, Bajkó Enikőnek, édesanyjának, Bajkó Máriának és anyósának, György Máriának.
„Úgy is mondhatnám, hogy versenyeztettem az aszszonyokat, mindegyikkel főzettem egy-egy adag káposztát, és baráti társasággal kóstolás alapján eldöntöttük, hogy a háromféle káposzta legjobb jellemzőit összesítő negyedik változatot gyártjuk majd” – magyarázta Bajkó kifejtve, hogy a próbafőzések már megtörténtek, a Székely termék védjegyet már megadták a káposztának, jelenleg épp az úgynevezett ovális pecsétre várnak, hogy ennek köszönhetően az európai uniós piacokon is forgalmazhassák a gyergyói ínyencséget.
„Véleményem szerint azok a magyarországi turisták, akik már kóstolták a székelyföldi töltött káposztát, otthon is tudni fogják, mi van a dobozban” – részletezte a vállalkozó, miközben megmutatta a piros-feketében pompázó csomagolást, a hasonló honlapot és a székely ruhás családot ábrázoló plakátot.
Mint mondta, már folytatott tárgyalásokat magyarországi érdeklődőkkel, akik nagyon pozitívan viszonyultak az ötletéhez, és bízik abban, hogy amint a termék megjelenik a piacon, rövid időn belül szerződéskötésekre is sor kerül. A töltött káposztát egyébként többféle kiszerelésben fogják forgalmazni, a méretesebb családi doboz mellett lesz egy műanyag tányéron fóliázott változat is, amit élelmiszerüzletekben, illetve vendéglők számára gyártanak úgymond azonnali használatra.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.