
Fotó: A szerző felvétele
2010. november 11., 18:462010. november 11., 18:46
„Legalább négy-öt éve figyelem, amint a feleségem minden ünnep után műanyag dobozokba csomagolja a káposztát, és lefagyasztja” – idézte fel az ötlet kipattanásának történetét Bajkó László, kifejtve, hogy az alapötlet éppen ezen a megfigyelésen alapult, hiszen tapasztalata szerint a lefagyasztott töltött káposzta minőségéből semmit sem veszít az egyszerű és modern tartósítási eljárással. Mint mondta, hetek, sőt egy hónap múltával is éppolyan ízletes, mint frissen. A „végső lökést” az új vállalkozás elindításában azonban éppen a gazdasági válság adta.
„A gazdasági válság roppant kreatívvá teszi a vállalkozókat” – szögezte le Bajkó, aki szerint a túlélésért, a szinten maradásért vívott harcában jutott arra a végkövetkeztetésre: lépni kell, amíg még vannak tartalékok, amit mozgósítani lehet egy újabb beruházás indítására. Ez a pillanat számára akkor érkezett el, amikor megvonták az állami támogatást a korábbi vállalkozásától, a húscsirketenyésztő farmjától. Ekkor döntötte el, hogy a korábbi vállalkozásában termelt profitot megtoldja bankkölcsönnel, és megvalósítja a már régóta dédelgetett álmát, a töltöttkáposzta-gyártó üzemet.
Miközben továbbra is működtette csirkefarmját, áprilisban átalakítási munkálatokhoz látott, a cég egyik ingatlanjának – a korábban téeszistállóként működő épületnek – egy részét modern, európai uniós szabványoknak megfelelő élelmiszerüzemmé alakította. A konyha-laboratórium annak rendje-módja szerint több helyiségből áll, egymástól külön történik a hús, a káposzta és a zöldség előkészítése, külön teremben vegyítik meg a tölteléket és töltik be az előkészített káposztalevelekbe, illetve megint egy másik helyiségben főzik kilencvenliteres fazekakban az ínyencséget. A csomagolásra újabb helyiséget alakítottak ki gyorsfagyasztóval és külön hűtőraktárral felszerelve, de van fekete és fehér öltöző zuhanyzóval és illemhellyel az alkalmazottaknak, illetve irodahelyiség és rakodótér, ahol az adásvételt, az áruszállítást bonyolítják.
Ottjártunkkor épp az utolsó simításokat végezték a fehérben pompázó üzemben, a különféle rendeltetésű helyiségeket takarító-csinosító alkalmazottak mellett láthattuk a savanyúkáposzta-raktárt is, ahol közel harminctonnányi káposzta érlelődik várva a feldolgozás elkezdését. Közben a vállalkozótól megtudtuk, a Székely termék védjeggyel fémjelzett töltött káposzta családi recept, és kidolgozásában oroszlánrésze volt a feleségének, Bajkó Enikőnek, édesanyjának, Bajkó Máriának és anyósának, György Máriának.
„Úgy is mondhatnám, hogy versenyeztettem az aszszonyokat, mindegyikkel főzettem egy-egy adag káposztát, és baráti társasággal kóstolás alapján eldöntöttük, hogy a háromféle káposzta legjobb jellemzőit összesítő negyedik változatot gyártjuk majd” – magyarázta Bajkó kifejtve, hogy a próbafőzések már megtörténtek, a Székely termék védjegyet már megadták a káposztának, jelenleg épp az úgynevezett ovális pecsétre várnak, hogy ennek köszönhetően az európai uniós piacokon is forgalmazhassák a gyergyói ínyencséget.
„Véleményem szerint azok a magyarországi turisták, akik már kóstolták a székelyföldi töltött káposztát, otthon is tudni fogják, mi van a dobozban” – részletezte a vállalkozó, miközben megmutatta a piros-feketében pompázó csomagolást, a hasonló honlapot és a székely ruhás családot ábrázoló plakátot.
Mint mondta, már folytatott tárgyalásokat magyarországi érdeklődőkkel, akik nagyon pozitívan viszonyultak az ötletéhez, és bízik abban, hogy amint a termék megjelenik a piacon, rövid időn belül szerződéskötésekre is sor kerül. A töltött káposztát egyébként többféle kiszerelésben fogják forgalmazni, a méretesebb családi doboz mellett lesz egy műanyag tányéron fóliázott változat is, amit élelmiszerüzletekben, illetve vendéglők számára gyártanak úgymond azonnali használatra.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.