
Miközben alig tíz évvel ezelőtt hatalmas népszerűségnek örvendtek az egyéni hőfogyasztásmérők, s nagyon sok háztartást el is láttak ilyenekkel, mára úgy tűnik, hogy leáldozóban van a napjuk. A forgalmazók annak idején azzal győzték meg a lakosokat, hogy lássák el a kis kütyüvel valamennyi fűtőtestüket, mert akkor szükségletüknek és anyagi lehetőségüknek megfelelően tudnak fűteni, ha pedig elutaznak, teljesen lezárhatják a fűtést, így nem kell fizetniük azért az energiáért, amit tulajdonképpen nem is használtak.
2013. október 16., 18:112013. október 16., 18:11
2013. október 16., 18:122013. október 16., 18:12
A hőfogyasztásmérők azonban úgy tűnik, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt, azokban az erdélyi és partiumi városokban, ahol még van távfűtés, egyre több tömbház lakóközössége határoz úgy, hogy nem kérnek a kütyükből. Azt tapasztalták ugyanis, hogy azokban a közeli lakótömbökben, ahol nem szereltek mérőt, s maximális teljesítménnyel fűtenek minden helyiségben, kevesebbet fizetnek a háztartások a legspórolósabb „kütyüsöknél” is, s utóbbiak még ráadásul sokszor fagyoskodtak is, csak ne kelljen sokat fizetniük.
Arad: tömeges leszerelés
Hasonló tapasztalatokból számoltak be azok az aradi családok is, akik az elmúlt hónapokban tömegesen szabadultak meg a hőfogyasztásmérőktől. Mint Dorina Lupşe, a helyi lakószövetségek egyesületének elnöke elmondta, több tucatra rúg azoknak a lakóközösségeknek a száma, akik mostanság szereltették le a kütyüket. Ebben az esetben a lépcsőházban egyetlen fogyasztásmérő marad, s a költségeket pedig a fűtőtestek mérete, illetve a helyiség nagysága függvényében határozzák meg. Arra a kérdésre, hogy miért fordulhatott elő, hogy még az fizetett többet, aki spórolni próbált, Lupşe úgy vélekedett, hogy mivel az aradi tömbházak nagy része nincs hőszigetelve, akár a 40 százalékot is eléri a hőveszteség. Ezt pedig az egyénileg elfogyasztott gigakalória függvényében osztották vissza a háztartásokra, ami nagyon megdobta azoknak a számláját, akik próbáltak élhető hőmérsékletet teremteni otthonaikban, mivel sokan teljesen lezárták a fűtést, így rájuk a veszteségből sem osztottak vissza. Ha viszont nincsenek egyéni fogyasztásmérők, akkor ez is egyformán terheli mindenki számláját.
Nagyvárad: többéves trend
Nagyváradon eközben immár többéves trend a kütyük leszereltetése. Az idén például már sokkal kevesebben mondtak le a hőfogyasztásmérőkről, mint például tavaly vagy tavaly előtt, legalábbis az ISTA vállalat helyi ügyfelei közül most csak tíz tömbház döntött úgy, hogy az egyéni számlázás helyett visszatérnek a régi, egyenlő költségleosztásra – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Anca Cimpoieş, a cég területi vezetője. Tapasztalatai szerint egyébként az emberek azért nem látják be a szerkezet gazdaságosságát, mert még mindig nem tanulták meg használni a hősszabályzókat. Érdeklődésünkre megerősítette, hogy a hőszigetelt tömbházakban valóban sokkal hatékonyabb a rendszer és érezhetőbb a megtakarítás, ám a leromlott állapotban lévő ingatlanok közös fogyasztása alapján is látszik a különbség. „Többnyire azok fizetnek többet, akik túlméretezett radiátorra cserélték le régi fűtőtesteiket, volt olyan, hogy a standardnál majdnem kétszer nagyobbat szereltetett be” – mondta Cimpoieş, emlékeztetve arra, hogy a fogyasztás kiszámításakor a fűtőtestek típusát is figyelembe veszik. Jelezte: az utóbbi időben új szerződéseket többnyire csak új építésű tömbházakkal kötöttek, de jelenleg folyamatban van a hőfogyasztásmérők cseréje, az új típusúak pedig már egy számítógépes rendszer révén automatikus leolvasást is lehetővé tesznek.
Csíkszereda: 50 százalékos visszaesés
Csíkszeredában is egyre kevesebb a távfűtést használó tömbházakban az évekkel ezelőtt jelentős költséggel a fűtőtestekre felszerelt fogyasztásmérő, amelyekkel annak idején a távhő ésszerű használatát, a fűtés szabályozását szerették volna elérni. A nagyon hideg teleiről is nevezetes városban 2010-ben már több lakószövetség és lépcsőház is jelezte, hogy a távhőért fizetett magas árak miatt lemond a kütyükről. Furcsa helyzetek jelentkeztek ugyanis, volt, hogy mérővel nem rendelkező lakásban a hőenergia költsége alacsonyabb volt, mint ott, ahol azt felszerelték. „A költségelosztók megfelelő használatához egy tömbházban a lakások legalább 80 százalékának távhőt kell használnia a fűtéshez. Ha többen válnak le, a rendszer egyensúlya felborul, ezért a rendszeren maradóknak többet kell fizetniük” – magyarázta kérdésünkre Gidró Géza, a Csíkszeredában legtöbb ügyféllel rendelkező, költségelosztást végző cég igazgatója. Az viszont csak az első leolvasáskor derül ki, hogy a tavasz óta mennyien váltak le a távhőrendszerről. Mint megtudtuk, az utóbbi négy évben mintegy felére csökkent a cég ügyfeleinek száma.
Udvarhely: csak a hőszigetelt tömbökben
Nincs nagy keletje a hőenergia-szabályzónak Székelyudvarhelyen sem. A helyi távhőszolgáltató is nem ajánlja fogyasztóinak, mivel úgy vélik, a lakáson kívüli egyéni mérőórák felszerelése sokkal költséghatékonyabb. Mindössze két olyan tömbház van, amelyek hőszigetelési pályázatot nyertek, és az ott lakóknak fel kellett szerelniük a fogyasztásmérőket. Nekik, akárcsak Váradon, megéri, mivel a felújított tömbházakban nincs hővesztesé. Magyari Dénes, a Sziget Lakástulajdonosi Társulás elnöke kérdésünkre közölte, jelentősen, átlagosan 40 százalékkal csökkentek a fűtésköltségek azokban a lakásokban, ahol felszerelték a kütyüket.
Kolozsváron nincs panasz
Kolozsváron eközben nincs tudomása a lakóközösségek szövetségének arról, hogy bárki panaszkodott volna amiatt, hogy nagyobb a fűtés számlája, amiért saját fogyasztásmérőt szerelt fel a lakásában – válaszolta megkeresésünkre Sorin Muntean, a kolozsvári lakóközösségek szövetségének elnöke. Kérdésünkre hozzáfűzte: szerinte a más városokban trenddé vált jelenségnek az lehet az oka, hogy tömbházon belül a lakók egy része a központi fűtéshálózatot, míg a többiek saját hőközpontot használnak, ami egyébként a hatályos törvényekbe ütközik. „Általában az okozza a gondot, hogy a saját hőközpontal rendelkezők nem hajlandóak kifizetni a lépcsőház fűtésének rájuk eső részét, csak a saját lakásukét” – magyarázta Muntean.
Összeállításunk szerzői:
Bálint Eszter, Kiss Előd Gergely, Kovács Attila, Pál Gábor, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!