2009. szeptember 09., 10:202009. szeptember 09., 10:20
„Az EU költségvetése 2010-ben eléri a 139 milliárd eurót, ez nagyobb összeg, mint az idei. És ez lesz az első alkalom az EU történetében, hogy a 12 új tagállamnak járó költségvetési keret nagyobb, mint a 15 régi tagállamnak járó összeg, vagyis az új tagállamok a strukturális és kohéziós programokra szánt finanszírozás 52 százalékát kapják” – mutatott rá. Az EP-képviselő szerint a támogatások növelésével az EU a kohéziót akarja mélyíteni a tagállamok között.
„Ez a döntés teljesen megalapozott, hiszen az új tagállamoknak nagyobb segítségre van szükségük az infrastruktúra modernizálásában, a környezetvédelmi, az alternatív energiák, a közszállítási, az energetikai rendszerek és távközlési fejlesztésekben” – hangsúlyozta Winkler. Mint tájékoztatott, 62 milliárd eurót, vagyis az Unió költségvetésének 44,6 százalékát a tagállamok programjainak finanszírozására fordítanak. Ezek a programok elsősorban új munkahelyek teremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, az európai versenyképesség növelésére vonatkoznak, az EU ezáltal is gyakorlati választ adva a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak csökkentésére.
A gazdasági szakember ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Románia milyen kismértékben hívja le az uniós forrásokat. Szerinte a túlzott bürokrácia, az állami társfinanszírozás biztosításának hiánya és a korrupció jelenléte a legnagyobb akadálya a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának. „Az elérhető 31,5 milliárd euróból – amelyet 2007 és 2013 között Románia felhasználhat – 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben az Unió a strukturális és kohéziós alapokból 8,72 milliárd eurót hagyott jóvá Romániának. A hivatalos statisztikák szerint ebből a keretből 720 milliót sikerült felhasználni, utópia lenne azt hinni, hogy a maradék 8 milliárdot év végéig le tudjuk hívni” – tette hozzá Winkler. Hozzátette: ennek az összegnek a felhasználása 2009-ben jelentős mértékben javította volna a gazdasági mutatókat és csökkentette volna a válság hatásait.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.