2009. szeptember 09., 10:202009. szeptember 09., 10:20
„Az EU költségvetése 2010-ben eléri a 139 milliárd eurót, ez nagyobb összeg, mint az idei. És ez lesz az első alkalom az EU történetében, hogy a 12 új tagállamnak járó költségvetési keret nagyobb, mint a 15 régi tagállamnak járó összeg, vagyis az új tagállamok a strukturális és kohéziós programokra szánt finanszírozás 52 százalékát kapják” – mutatott rá. Az EP-képviselő szerint a támogatások növelésével az EU a kohéziót akarja mélyíteni a tagállamok között.
„Ez a döntés teljesen megalapozott, hiszen az új tagállamoknak nagyobb segítségre van szükségük az infrastruktúra modernizálásában, a környezetvédelmi, az alternatív energiák, a közszállítási, az energetikai rendszerek és távközlési fejlesztésekben” – hangsúlyozta Winkler. Mint tájékoztatott, 62 milliárd eurót, vagyis az Unió költségvetésének 44,6 százalékát a tagállamok programjainak finanszírozására fordítanak. Ezek a programok elsősorban új munkahelyek teremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére, az európai versenyképesség növelésére vonatkoznak, az EU ezáltal is gyakorlati választ adva a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak csökkentésére.
A gazdasági szakember ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy Románia milyen kismértékben hívja le az uniós forrásokat. Szerinte a túlzott bürokrácia, az állami társfinanszírozás biztosításának hiánya és a korrupció jelenléte a legnagyobb akadálya a strukturális és kohéziós alapok felhasználásának. „Az elérhető 31,5 milliárd euróból – amelyet 2007 és 2013 között Románia felhasználhat – 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben az Unió a strukturális és kohéziós alapokból 8,72 milliárd eurót hagyott jóvá Romániának. A hivatalos statisztikák szerint ebből a keretből 720 milliót sikerült felhasználni, utópia lenne azt hinni, hogy a maradék 8 milliárdot év végéig le tudjuk hívni” – tette hozzá Winkler. Hozzátette: ennek az összegnek a felhasználása 2009-ben jelentős mértékben javította volna a gazdasági mutatókat és csökkentette volna a válság hatásait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok