Több százezer hitelkártyát vonhatnak be év végéig

A Román Nemzeti Bank (BNR) december 20-án hozta nyilvánosságra a Hivatalos Közlönyben a hitelkártyákra vonatkozó új szabályzatát, amely alapján a pénzintézeteknek megadott időszakonként felül kell vizsgálniuk a hitelfelvevők fizetőképességét.

Már hónapokkal ezelőtt szó esett arról, hogy az új szabályzat szigorítja a valuta alapú kölcsön felvételét – ezzel is szorgalmazva az állampolgárokat a lej alapú kölcsön felvételére – korábban azonban úgy tűnt, hogy a kereskedelmi bankok kiskapuja a lej alapú hitelkártya, illetve a fedezet nélküli hitel lehet.

A BNR új normái alapján azonban a pénzintézeteknek felül kell vizsgálniuk a kölcsönfelvevők fizetőképességét a szigorított feltételeket figyelembe véve, és csak ezt követően hosszabbíthatják meg az újratöltődő hitelkeretet. A vizsgálatot a továbbiakban ötévente kell elvégezni.

A Citibank képviselői rámutattak, mivel a romániai hitelpiac jelentősen eladósodott, a felülvizsgálat miatt számos állampolgártól vonhatják meg hitelkártyáját, illetve csökkenthetik az elérhető keretet.

Radu Gheţea, a CEC Bank, valamint a Romániai Bankok Szövetségének (ARB) elnöke a Capital gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott, az új szabályzat a bankok számára is többletköltséget jelent, hiszen a felülvizsgálat mellett értesíteni kell az ügyfeleket, ráadásul az eladósodott, fizetésképtelen személyek hátralékait céltartalékból kell fedezni. A BNR egyébként nem határozza meg egyértelműen, hogy az öt évnél régebbi hitelkártyákat idén kötelező módon ellenőrizni kell-e, erről a pénzintézetek egyenként dönthetnek, a kidolgozott metodológiát azonban a BNR-nek is jóvá kell hagynia. A bankoknak ugyanakkor mindenképpen értesíteniük kell előzetesen az ügyfeleket az ellenőrzésről.

A hitelfelvevők 30 százaléka érintett

A bankok megoldást kínálnak azoknak az ügyfeleknek, akiknek pénzügyi helyzete a hiteligénylés óta jelentősen romlott. A pénzintézetek ebben az esetben zárolják a hitelkártyát, így a kliensnek csak azt az összeget kell részletekben visszafizetnie, amit addig elköltött. Radu Gheţea nem tudott pontos adatokat közölni azzal kapcsolatban, hogy hány hitelfelvevőt érinthet az intézkedés, a jól fizető ügyfelek egy része ugyanis nem hivatalos, esetenként törvénytelen forrásokból szerzi jövedelmét.

„Ha a fekete munkára vonatkozó hivatalos adatokat vesszük figyelembe, elképzelhető, hogy a kölcsönfelvevő kliensek mintegy 30 százalékát leminősítik a pénzintézetek az új normák alapján” – fejtette ki a banki szövetség elnöke. Eszerint, ha 2012. végén 2,19 millió érvényes hitelkártya volt az országban, ez év végére számuk 1,53 millióra csökkenhet. Gheţea hozzátette, mindez jelentősen befolyásolja majd az elsősorban hitelkártyákra szakosodott bankok tevékenységét is.

Amint arról a Krónika is beszámolt, a BNR már tavaly megkezdte a szigorító intézkedések bevezetését. A pénzintézetek 2012. első felében enyhén módosították a jelzálogkölcsönök végtörlesztési határidejét, a fogyasztási hitelek terén azonban lényegesen csökkentették a futamidőt, valamint az adósságszolgálat maximális arányát a havi jövedelemben. A bankoknak a vállalati hitelezés terén is szigorítaniuk kellett, így a cégek finanszírozása terén növelték az igényelt veszélyességi pótlékot, egyúttal azonban csökkentették a hitelfedezetet.