
Több mint hétszáz Hargita megyei cég van a felszámolás valamely formájában, háromszáz kereskedelmi egység pedig adó-átütemezést kért. Összesen hatvanmillió lejes adóhátralékot görgetnek maguk előtt a még működő cégek. Ez az összeg 2005-ben még 180 millió lej volt.
2014. október 21., 14:592014. október 21., 14:59
„A megyében bejegyzett vállalkozások adóhátraléka beállt egy állandó szintre: a legutóbbi hónapban hatvanmillió lej volt a működő cégek elmaradása” – fejtette ki Kedves Imre, a Hargita megyei adóhatóság vezetője, aki szerint ez nem tud alacsonyabb szintre csökkenni.
Ennek oka a szakember szerint, hogy a kereskedelmi társaságok életében folyamatosan történnek melléfogások, törések. Összehasonlításként hozzátette: 2005-ben még összesen 180 millió lej volt a cégek adóhátraléka.
„Az utóbbi időben a felszámolás alatt álló cégek közül többnek is nehézségeket okozott az adótörlesztés, ezért amikor már nem tudnak fizetni, felkínáljuk a lehetőséget arra, hogy átütemezhessék tartozásukat. Több mint háromszáz cég élt is az adó-átütemezéssel. Ez azért is jó, mert a cég kap egy kis levegőt: kisebb lesz a fizetendő összeg nagysága, a fizetési ütem is másabb lesz” – magyarázta.
Arra azonban minden cégnek felhívják a figyelmét, hogy átütemezéskor garancia kell hogy legyen a hátuk mögött. „Mindig jelezzük, hogy a kurrens tartozást a cégnek fizetnie kell. Ha az átütemezés alatt nem tud fizetni, akkor a garanciába tett javakat eladásra kell felkínálnunk. Amennyiben olyan javakat jelölt meg garanciaként, ami számára a működés alapfeltételeit jelenti – a nyomda esetében például a nyomdagép, a szállítónak az autók –, akkor rögtön megbénítottuk. Ezért mindig szólok, hogy olyan javakat jelöljenek meg, amely nem létfontosságú munkaeszközök” – részletezte a szakember.
Hol rontották el?
Hol hibáznak a cégek, hogy ide jutnak? – kérdeztük. „Sok oka van: akár a szerződések megkötésénél, vagy a fizetési mérleg követésénél. Nem igazán látom minden cégnél az összhangot a könyvelőség és a vállalkozás vezetője között – ecsetelte Kedves. – A vállalkozó nem figyel oda arra, hogy mit mond a könyvelő, a könyvelő nem figyel oda, hogy a vállalkozó mit csinál az aktákkal. Lehet, hogy szól a könyvelő, hogy baj van, a vezetőséget viszont nem érdekli. Az okok tehát sokrétűek. Induljunk ki abból, hogy a törvények eléggé változnak, a szabályzók, árrések is gyakran módosulnak.”
Reakció a válságra
Hargita megyében több mint tizenkétezer vállalkozás van, ezek jelentős része kisvállalat, csak 350 közepes vállalat van, amelyek a közepesek között is kicsinek számítanak. „A kisebb cégek a gazdasági válságra jól tudtak reagálni: például első körben megszabadultak a felesleges munkaerőtől. Ugyanakkor nem volt nagy hitelállományuk, amelyek megroppantották volna őket. Azt is el kell itt mondanunk, hogy továbbra is megvannak a régi nagy adósaink, amit örököltünk: például a nagy állami vállalatok, amelyek felszámolás alatt vannak.”
A rendelkezésre bocsátott adatokból azt látjuk, hogy a három legnagyobb tartozó cég már csődbe is ment: első a balánbányai bányavállalat (134 millió lejes tartozás), ezt követi a fantomszámlákat gyártott Iliudicris nevű cég (21,5 millió), illetve a Neptun Impex (20,7 millió).
A gazdaság kitörési lehetőségei
Az adóhatóság vezetőjénél rákérdeztük arra is, hogy meglátása szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a megye erősebb lehetne. „Jó lenne, ha a nyersanyagot fel tudnánk dolgozni, például a fa esetében, és késztermékként értékesítenénk. Valamikor meg is voltak a bútorgyáraink. Nem vagyunk erősek az állattenyésztésben sem: látom ugyan, hogy elindult egy folyamat, de ez még nem az, amit ki lehetne hozni. A turizmus tekintetében is látok kitörési lehetőséget. Az a turizmus, hogy kaját és szállást biztosítunk, már nem igazán megy – fejtette ki a szakember, aki szerint fel van pumpálva a turizmus élelmezési és elszállásolási része: tele vagyunk panziókkal és vendéglőkkel, a panziók sok esetben kocsmákká vedlettek.
„Gondok vannak az útjaink állapotával is. Össze kellene kötni azokat az utakat, amelyek turistahelyekre vezetnek. Egy jó példa: a Kirulyfürdőre vezető utat szépen rendbe hozták, a turisták számára használható. Az ehhez hasonló utak elkészítését kell segíteniük a megyei és községi önkormányzatoknak” – fogalmazott Kedves, aki az ősi mesterségek felelevenítésében is kitörési lehetőséget lát. Mint mondja, például a zsindelykészítést kevés szaktudással fel lehetne eleveníteni.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
szóljon hozzá!