Hirdetés

Több pénz kellene a kutatásra

Több, az Európai Unió költségvetési politikájának megújítását célzó ötlete is van Surján Lászlónak, ám azt nem tartja valószínűnek, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusra bármelyik megvalósulhat. Az Európai Parlament alelnöke, az Antall-kormány volt népjóléti minisztere csütörtökön Nagyváradon tartott előadást a hallgatóknak, a Partiumi Keresztény Egyetem Janus Pannonius Szakkollégiumának meghívására.

Nagy Orsolya

2012. május 21., 08:262012. május 21., 08:26

„A tény, hogy az EU hétéves ciklusokban dolgozik, egyszerre jó és rossz” – véli Surján László. Hasznos azért, mert biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, kontinuitást, a rossz oldala viszont az, hogy igen merevvé teszi az Unió intézményeinek működését. Nincsenek egyedi ötletek befektetésekre. Példaképpen az alelnök az európai műholdas helymeghatározó rendszert említette, amelynek kiépítése azért is történik ennyire lassan, mert a hétéves periódus elején még nem merült fel az ötlete.

Surján László az EU költségvetésének bevételi és kiadási oldalát is több ponton megreformálná. A változtatásokról már régóta szó van, ám az alelnök nem tartja valószínűnek, hogy hamarosan valóban megtörténnek. A bevételi oldal esetében Surján szerint a tranzakciós adó sokkal hasznosabb lenne a tagállamok számára, mint a mostani hozzájárulási rendszer. Az elképzelés szerint a lakosság által bonyolított apró pénzátutalásokat, például a mindennapos bankkártyahasználatot nem terhelné ez az adó, csak a nagy összegű tranzakciókat.

Az adó értéke ezreléknél is kisebb volna, a begyűlt pénz negyven százaléka pedig a tagállamban maradna, a maradék hatvan pedig levonódna az EU-nak fizetett tagdíjból, az államkasszának tehát mindenképp csak nyereséget jelentene – magyarázta Surján László. Hozzátette: a lisszaboni szerződés értelmében az EU-nak amúgy is saját bevételekből kellene finanszíroznia magát, a mostani, GNI-(bruttó nemzeti jövedelem) alapú hozzájárulás azonban nem számít annak.

Az Európai Unió kiadási oldala jelenleg két fő fejezetre épül, jelesül a felzárkóztatási, illetve a mezőgazdasági beruházások finanszírozására fordított összegek egyenlő arányban teszik ki a költségek nyolcvan százalékát. Surján László azt mondja, bár Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a felzárkóztatási alapok megmaradjanak, fontos volna egy harmadik, ugyanilyen jelentős fejezetet is, mégpedig a kutatásra szánt összegekből. Meglátása szerint ugyanis Európa kutatás terén jelenleg Japánnal holtversenyben küzd a negyedik helyért, az Egyesült Államok, India és Kína után.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 06., szerda

Újabb rekord: egyre közelebb az 5,3 lej/eurós árfolyam

Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.

Újabb rekord: egyre közelebb az 5,3 lej/eurós árfolyam
Hirdetés
2026. május 06., szerda

Üzemanyagárak: az újabb drágítások után lassan mindegy, hogy hol tankolunk

Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.

Üzemanyagárak: az újabb drágítások után lassan mindegy, hogy hol tankolunk
2026. május 05., kedd

Mennyi a nyugdíj és mire elég? Nem is áll rosszul Románia egy elemzés szerint

Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.

Mennyi a nyugdíj és mire elég? Nem is áll rosszul Románia egy elemzés szerint
2026. május 05., kedd

Több töltőállomásláncnál is megegyezik a benzin ára a keddi drágítások után

Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.

Több töltőállomásláncnál is megegyezik a benzin ára a keddi drágítások után
Hirdetés
2026. május 05., kedd

5,21 lej fölé lőtte az euró árfolyamát a politikai válság

Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.

5,21 lej fölé lőtte az euró árfolyamát a politikai válság
2026. május 05., kedd

Magyar kézbe kerül egy neves román könyvkiadó többségi részvénycsomagja

A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.

Magyar kézbe kerül egy neves román könyvkiadó többségi részvénycsomagja
2026. május 05., kedd

Eldöntötte a kormány, mekkora támogatást kapnak idén az állattenyésztők

A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.

Eldöntötte a kormány, mekkora támogatást kapnak idén az állattenyésztők
Hirdetés
2026. május 05., kedd

Pénz áll a házhoz: újabb összegek érkezhetnek a helyreállítási alapból

Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.

Pénz áll a házhoz: újabb összegek érkezhetnek a helyreállítási alapból
2026. május 04., hétfő

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak

A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak
2026. május 04., hétfő

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat
Hirdetés
Hirdetés