2012. május 21., 08:262012. május 21., 08:26
„A tény, hogy az EU hétéves ciklusokban dolgozik, egyszerre jó és rossz” – véli Surján László. Hasznos azért, mert biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, kontinuitást, a rossz oldala viszont az, hogy igen merevvé teszi az Unió intézményeinek működését. Nincsenek egyedi ötletek befektetésekre. Példaképpen az alelnök az európai műholdas helymeghatározó rendszert említette, amelynek kiépítése azért is történik ennyire lassan, mert a hétéves periódus elején még nem merült fel az ötlete.
Surján László az EU költségvetésének bevételi és kiadási oldalát is több ponton megreformálná. A változtatásokról már régóta szó van, ám az alelnök nem tartja valószínűnek, hogy hamarosan valóban megtörténnek. A bevételi oldal esetében Surján szerint a tranzakciós adó sokkal hasznosabb lenne a tagállamok számára, mint a mostani hozzájárulási rendszer. Az elképzelés szerint a lakosság által bonyolított apró pénzátutalásokat, például a mindennapos bankkártyahasználatot nem terhelné ez az adó, csak a nagy összegű tranzakciókat.
Az adó értéke ezreléknél is kisebb volna, a begyűlt pénz negyven százaléka pedig a tagállamban maradna, a maradék hatvan pedig levonódna az EU-nak fizetett tagdíjból, az államkasszának tehát mindenképp csak nyereséget jelentene – magyarázta Surján László. Hozzátette: a lisszaboni szerződés értelmében az EU-nak amúgy is saját bevételekből kellene finanszíroznia magát, a mostani, GNI-(bruttó nemzeti jövedelem) alapú hozzájárulás azonban nem számít annak.
Az Európai Unió kiadási oldala jelenleg két fő fejezetre épül, jelesül a felzárkóztatási, illetve a mezőgazdasági beruházások finanszírozására fordított összegek egyenlő arányban teszik ki a költségek nyolcvan százalékát. Surján László azt mondja, bár Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a felzárkóztatási alapok megmaradjanak, fontos volna egy harmadik, ugyanilyen jelentős fejezetet is, mégpedig a kutatásra szánt összegekből. Meglátása szerint ugyanis Európa kutatás terén jelenleg Japánnal holtversenyben küzd a negyedik helyért, az Egyesült Államok, India és Kína után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok