
2012. május 21., 08:262012. május 21., 08:26
„A tény, hogy az EU hétéves ciklusokban dolgozik, egyszerre jó és rossz” – véli Surján László. Hasznos azért, mert biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, kontinuitást, a rossz oldala viszont az, hogy igen merevvé teszi az Unió intézményeinek működését. Nincsenek egyedi ötletek befektetésekre. Példaképpen az alelnök az európai műholdas helymeghatározó rendszert említette, amelynek kiépítése azért is történik ennyire lassan, mert a hétéves periódus elején még nem merült fel az ötlete.
Surján László az EU költségvetésének bevételi és kiadási oldalát is több ponton megreformálná. A változtatásokról már régóta szó van, ám az alelnök nem tartja valószínűnek, hogy hamarosan valóban megtörténnek. A bevételi oldal esetében Surján szerint a tranzakciós adó sokkal hasznosabb lenne a tagállamok számára, mint a mostani hozzájárulási rendszer. Az elképzelés szerint a lakosság által bonyolított apró pénzátutalásokat, például a mindennapos bankkártyahasználatot nem terhelné ez az adó, csak a nagy összegű tranzakciókat.
Az adó értéke ezreléknél is kisebb volna, a begyűlt pénz negyven százaléka pedig a tagállamban maradna, a maradék hatvan pedig levonódna az EU-nak fizetett tagdíjból, az államkasszának tehát mindenképp csak nyereséget jelentene – magyarázta Surján László. Hozzátette: a lisszaboni szerződés értelmében az EU-nak amúgy is saját bevételekből kellene finanszíroznia magát, a mostani, GNI-(bruttó nemzeti jövedelem) alapú hozzájárulás azonban nem számít annak.
Az Európai Unió kiadási oldala jelenleg két fő fejezetre épül, jelesül a felzárkóztatási, illetve a mezőgazdasági beruházások finanszírozására fordított összegek egyenlő arányban teszik ki a költségek nyolcvan százalékát. Surján László azt mondja, bár Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a felzárkóztatási alapok megmaradjanak, fontos volna egy harmadik, ugyanilyen jelentős fejezetet is, mégpedig a kutatásra szánt összegekből. Meglátása szerint ugyanis Európa kutatás terén jelenleg Japánnal holtversenyben küzd a negyedik helyért, az Egyesült Államok, India és Kína után.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.