2012. május 21., 08:262012. május 21., 08:26
„A tény, hogy az EU hétéves ciklusokban dolgozik, egyszerre jó és rossz” – véli Surján László. Hasznos azért, mert biztosít egyfajta kiszámíthatóságot, kontinuitást, a rossz oldala viszont az, hogy igen merevvé teszi az Unió intézményeinek működését. Nincsenek egyedi ötletek befektetésekre. Példaképpen az alelnök az európai műholdas helymeghatározó rendszert említette, amelynek kiépítése azért is történik ennyire lassan, mert a hétéves periódus elején még nem merült fel az ötlete.
Surján László az EU költségvetésének bevételi és kiadási oldalát is több ponton megreformálná. A változtatásokról már régóta szó van, ám az alelnök nem tartja valószínűnek, hogy hamarosan valóban megtörténnek. A bevételi oldal esetében Surján szerint a tranzakciós adó sokkal hasznosabb lenne a tagállamok számára, mint a mostani hozzájárulási rendszer. Az elképzelés szerint a lakosság által bonyolított apró pénzátutalásokat, például a mindennapos bankkártyahasználatot nem terhelné ez az adó, csak a nagy összegű tranzakciókat.
Az adó értéke ezreléknél is kisebb volna, a begyűlt pénz negyven százaléka pedig a tagállamban maradna, a maradék hatvan pedig levonódna az EU-nak fizetett tagdíjból, az államkasszának tehát mindenképp csak nyereséget jelentene – magyarázta Surján László. Hozzátette: a lisszaboni szerződés értelmében az EU-nak amúgy is saját bevételekből kellene finanszíroznia magát, a mostani, GNI-(bruttó nemzeti jövedelem) alapú hozzájárulás azonban nem számít annak.
Az Európai Unió kiadási oldala jelenleg két fő fejezetre épül, jelesül a felzárkóztatási, illetve a mezőgazdasági beruházások finanszírozására fordított összegek egyenlő arányban teszik ki a költségek nyolcvan százalékát. Surján László azt mondja, bár Magyarországnak és Romániának egyaránt érdeke, hogy a felzárkóztatási alapok megmaradjanak, fontos volna egy harmadik, ugyanilyen jelentős fejezetet is, mégpedig a kutatásra szánt összegekből. Meglátása szerint ugyanis Európa kutatás terén jelenleg Japánnal holtversenyben küzd a negyedik helyért, az Egyesült Államok, India és Kína után.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok