
A 30 milliárd eurót meghaladó előirányzatnál is jóval több fejlesztési támogatást kaptak Közép- és Délkelet-Európa gazdaságai az elmúlt két évben abból a pénzügyi programból, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport indított a térség számára a globális pénzügyi válság és az euróövezeti adósságválság okozta finanszírozási nehézségek áthidalására.
2015. június 02., 19:272015. június 02., 19:27
A Nemzetközi Pénzügyi Szervezetek Közös Növekedési Akciótervének (JIAP) nevezett, 2013–2014-re szóló program keretében a három szervezet összesen 42,7 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott 770 beruházásra.
A támogatásokból Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Észtország, Macedónia, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia részesülhetett.
Az EBRD keddi ismertetése szerint a JIAP-program keretében nyújtott finanszírozási összeg az országcsoport együttes hazai össztermékének (GDP) 1,5 százalékával volt egyenlő. A finanszírozások harmadát a helyi kereskedelmi bankok kapták, elsősorban arra, hogy folytassák a kis- és a közepes vállalkozások hitelellátását.
A juttatások további harmada a térség közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrájának fejlesztését szolgálta, a fennmaradó rész pedig az Európai Unió strukturális és kohéziós támogatásainak hatékony felhasználását segítette.
A JIAP-program a 2009–2010-ben végrehajtott előző közös akcióterv mintájára készült. Az akkori program alapján a három nemzetközi pénzintézet 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és az akkori globális likviditási válság által érintett térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!