A 30 milliárd eurót meghaladó előirányzatnál is jóval több fejlesztési támogatást kaptak Közép- és Délkelet-Európa gazdaságai az elmúlt két évben abból a pénzügyi programból, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport indított a térség számára a globális pénzügyi válság és az euróövezeti adósságválság okozta finanszírozási nehézségek áthidalására.
2015. június 02., 19:272015. június 02., 19:27
A Nemzetközi Pénzügyi Szervezetek Közös Növekedési Akciótervének (JIAP) nevezett, 2013–2014-re szóló program keretében a három szervezet összesen 42,7 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott 770 beruházásra.
A támogatásokból Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Észtország, Macedónia, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia részesülhetett.
Az EBRD keddi ismertetése szerint a JIAP-program keretében nyújtott finanszírozási összeg az országcsoport együttes hazai össztermékének (GDP) 1,5 százalékával volt egyenlő. A finanszírozások harmadát a helyi kereskedelmi bankok kapták, elsősorban arra, hogy folytassák a kis- és a közepes vállalkozások hitelellátását.
A juttatások további harmada a térség közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrájának fejlesztését szolgálta, a fennmaradó rész pedig az Európai Unió strukturális és kohéziós támogatásainak hatékony felhasználását segítette.
A JIAP-program a 2009–2010-ben végrehajtott előző közös akcióterv mintájára készült. Az akkori program alapján a három nemzetközi pénzintézet 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és az akkori globális likviditási válság által érintett térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!