A 30 milliárd eurót meghaladó előirányzatnál is jóval több fejlesztési támogatást kaptak Közép- és Délkelet-Európa gazdaságai az elmúlt két évben abból a pénzügyi programból, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport indított a térség számára a globális pénzügyi válság és az euróövezeti adósságválság okozta finanszírozási nehézségek áthidalására.
2015. június 02., 19:272015. június 02., 19:27
A Nemzetközi Pénzügyi Szervezetek Közös Növekedési Akciótervének (JIAP) nevezett, 2013–2014-re szóló program keretében a három szervezet összesen 42,7 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott 770 beruházásra.
A támogatásokból Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Észtország, Macedónia, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia részesülhetett.
Az EBRD keddi ismertetése szerint a JIAP-program keretében nyújtott finanszírozási összeg az országcsoport együttes hazai össztermékének (GDP) 1,5 százalékával volt egyenlő. A finanszírozások harmadát a helyi kereskedelmi bankok kapták, elsősorban arra, hogy folytassák a kis- és a közepes vállalkozások hitelellátását.
A juttatások további harmada a térség közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrájának fejlesztését szolgálta, a fennmaradó rész pedig az Európai Unió strukturális és kohéziós támogatásainak hatékony felhasználását segítette.
A JIAP-program a 2009–2010-ben végrehajtott előző közös akcióterv mintájára készült. Az akkori program alapján a három nemzetközi pénzintézet 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és az akkori globális likviditási válság által érintett térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!