Fotó: Barabás Ákos
A kormány által csütörtökön jóváhagyott új nyugdíjtörvény szerint több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra egy új képlet mentén. A jogszabályjavaslat a parlamentbe kerül megvitatásra és elfogadásra.
2023. november 10., 11:382023. november 10., 11:38
Az Agerpres által idézett tervezet szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig
A nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Ugyanakkor
„Az új törvény célja, hogy korrigálja az egyenlőtlenségeket az azonos ideig dolgozó, de eltérő években nyugdíjba vonuló személyek, a férfiak és nők, illetve a minimális szociális juttatásban részesülők között” – szögezte le a kormány.
(legtöbb 3 év és 6 hónappal). Ugyanakkor a 25 évnél hosszabb hozzájárulási időszakokért további pontokat adnak a következő képlet szerint: +0,5 pont/év jár a 26. munkaévtől a 30. munkaévig, +0,75 pont/év a 31. munkaévtől a 35. munkaévig, valamint +1 pont/év a 36. munkaévtől.
13. fizetés, órabér, jutalmak, prémiumok stb. A nyugdíjakat évente január 1-jén az inflációs ráta átlagával és a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával emelik. Önkéntes nyugdíjbiztosítási szerződéssel legfeljebb 6 év szolgálati idő vásárolható meg. A törvény szerint a következő nyugdíjtípusok lesznek: öregségi, rokkantsági, korkedvezményes, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíj.
Koalíciós botrányt okozott a bukaresti kormánykoalíció két pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közt a kormány által bejelentett nyugdíjemelés ügye.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!