
A villanyáram fogyasztói ára 18,38 százalékkal nőtt decemberhez viszonyítva, a tavaly januárhoz képest pedig 17,40 százalékos a drágulás üteme
Fotó: Pixabay
A villanyáram, a légi közlekedés és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben idén januárban a tavalyi év utolsó hónapjához mérten, miközben az egyetlen termék, amelynek csökkent az ára, a méz volt.
2021. február 12., 11:452021. február 12., 11:45
2021. szeptember 10., 12:272021. szeptember 10., 12:27
A fogyasztói árak általános növekedése nyomán az inflációs ráta 2,99 százalékra nőtt januárban az előző havi 2,1 százalékról – derül ki az Országos statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Eközben a villanyáram fogyasztói ára 18,38 százalékkal nőtt decemberhez viszonyítva, a tavaly januári árhoz képest pedig 17,40 százalékos a drágulás üteme. Az étolaj havi szinten 2,66 százalékkal, éves szinten 10,10 százalékkal drágult.

A lakosság az egyetemes szolgáltatási árat fizeti a januárban felhasznált villanyáramért, majd utólag a szolgáltató kiigazítja a számlát, nyilatkozták szerdán az Agerpres hírügynökségnek az energetikai ágazathoz közel álló források.
A nem élelmiszer jellegű termékek körében semminek nem csökkent az ára decemberhez mérten. Tavaly januárhoz viszonyítva az üzemanyagok 2,98 százalékkal, a földgáz 2,18 százalékkal, a hőenergia pedig 0,2 százalékkal lett olcsóbb.

Drágulással kezdték az idei évet az üzemanyagok, az árak szépen-lassan visszakúsznak a 2020 eleji, tehát a koronavírus-világjárvány begyűrűzése előtti szintre.
A szolgáltatások terén sem jegyeztek árcsökkenést a tavalyi év utolsó hónapjához viszonyítva.

Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.

2020 decemberében 2,1 százalékon stagnált az éves inflációs ráta Romániában, a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
szóljon hozzá!