
Éves és negyedéves összevetésben is az oktatásban dolgozók óránkénti munkaerőköltsége nőtt a leglátványosabban
Fotó: Pixabay
Az idei első negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 1,85 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, illetve 15,45 százalékkal 2023 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. június 04., 15:432024. június 04., 15:43
Az Agerpres által idézett adatsorok szerint 2023 utolsó negyedévéhez viszonyítva idén január és március között a gazdasági ágazatok többségében nőtt a óránkénti munkaerőköltség.
A naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint az óránkénti munkaerőköltség legnagyobb mértékű csökkenését éves összevetésben a villamosenergia-, hő-, gáz-, melegvíz-termelésben és -ellátásban (–12,88 százalék), illetve a kitermelő iparban (–10,11 jegyezték). Az előző negyedévhez képest a bérköltségek 1,88 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 1,10 százalékkal nőttek.
a legjelentősebb mértékben az oktatásban (30,30 százalék), a vendéglátásban (27,06), a szállításban és raktározásban (20,96), illetve az építőiparban (20,49).
A legkisebb mértékű növekedést a kitermelő iparban (8,69 százalék), az egészségügyben és szociális ellátásban (9,94 százalék), illetve a közigazgatási szolgáltatások területén (10,68 százalék) jegyezték.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a bérköltségek 16,44 százalékkal, a nem bérjellegű költségek 16,49 százalékkal emelkedtek.

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!