
Mennyi az annyi? Sok esetben csak az állásinterjún derül ki, mekkora fizetést kínál a munkáltató
Fotó: Borbély Fanni
Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.
2024. május 15., 14:582024. május 15., 14:58
A platformra feltöltött állások 83 százalékát amőgy romániai munkáltatók hirdették meg, 13,2 százalék pedig külföldi munkalehetőséget, 3,9 százalék távmunkát kínált.
Az állásközvetítő platformon jelenleg fellelhető álláshirdetések közül csaknem 8000-ben közlik a bért is. Ez a hirdetések szintén mintegy 30 százalékát teszi ki.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett elemzésből az is kiderül, hogy
Az eJobs bérösszehasonlító szolgáltatása, a Salario szerint ezekben az ágazatokban a kínált bérek 3700 és 5000 lej között mozognak.
A turisztikai alkalmazottak átlagos havi bére nettó 3700 lej, az élelmiszeripari dolgozóké 3800 lej, a kiskereskedelmi dolgozóké 4000 lej. A szolgáltatások ágazatában 4300 lej, a szállítás/logisztika ágazatában 4400, a szállítás-forgalmazás ágazatban 4000, az építőiparban 5000 lej a nettó átlagfizetés.
Mint ismeretes, egy nemrég elfogadott, a fizetések és a vállalati bérpolitika átláthatóvá tételéről szóló európai uniós irányelv szerint 2026 nyaráig a bérezési szinteket minden ágazatban publikussá kell tenni.

Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

2023 első három hónapjához képest az idei év első negyedében közel 10 százalékkal, 75 ezerre csökkent az eJobs munkaerőtoborzó platformra feltöltött új álláshirdetések száma, és ezeknek majdnem egyharmadát a kiskereskedelmi ágazat munkáltatói adták fel.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!