
Közel 7100 kis- és közepes vállalkozás (kkv) kaphatja meg az úgynevezett de minimis állami támogatást, a kormány általa a programra kiutalt összeg pedig legkevesebb 1111 cég finanszírozására elegendő – számolt be a kis- és közepes vállalkozásokért, valamint az üzleti szféráért felelős minisztériumi főosztály.
2014. január 29., 20:042014. január 29., 20:04
Mint kiderült, a támogatásra a legtöbb, közel ezer pályázat Bukarestből érkezett, emellett mintegy félezer kérést nyújtottak be Kolozs megyében, Temes és Bihar megyében pedig közel négyszáz kkv igényelte az állami szubvenciót.
A de minimis támogatást január 15. és 24. között lehetett igényelni, a pályázó cégek többsége pedig megkapta az elbírálás következő szakaszába lépéséhez szükséges 60 pontot.
A kis- és közepes vállalkozások egy konkrét beruházásra kérhették a támogatást, az állami szubvenció mértéke pedig legfeljebb 100 ezer euró, az összegnek ugyanakkor a projekt költségeinek 90 százalékát kell fedeznie. A finanszírozás odaítélésének egyik feltétele, hogy a nyertes cégek a beruházás megvalósításáig egyetlen munkahelyet sem szüntethetnek meg, sőt legalább három évig további személyeket kell alkalmazniuk egyéni munkaszerződéssel.
A finanszírozást egyébként nem a jelentkezési sorrend alapján ítélik oda a pályázó kkv-knak, hanem a cégeket több szempont alapján pontozzák, és a rendelkezésre álló összeget a pontszám szerint osztják el.
Az értékelésnél többek között figyelembe veszik az alkalmazottak számát, hogy az illető cég mikro-, kis- vagy közepes vállalkozás, illetve hogy milyen tevékenységet folytat. Ez utóbbi szempontjából a legnagyobb pontszámot a gyártással foglalkozó vállalkozások kapják, valamivel kevesebb pontot adnak az oktatással, tudománnyal és kutatással kapcsolatos tevékenységet folytató kkv-knak, míg a sor végén a szolgáltatói, egészségügyi, kulturális és művészeti szektorban működő cégek kapják.
A jelentkező cégek legfeljebb száz pontot érhettek el, a 60 pont fölött teljesítő vállalkozások pedig az elbírálás következő szakaszába léptek, amelynek során az illetékes hatóság azt vizsgálja, hogy a pályázati iratcsomó valós adatokat tartalmaz-e.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!