2012. március 20., 08:402012. március 20., 08:40
Az állampolgárok banki megtakarításai csak abban az esetben előzik meg az adósságok értékét, ha figyelembe vesszük a folyószámlákon tárolt összegeket is, a különbség így 11,8 milliárd lej. A Román Nemzeti Bank (BNR) által nemrég közzétett adatok szerint a lakosságnak adott hitelek január végén meghaladták a 104 milliárd lejt, a bankletétbe helyezett összeg pedig mindössze 94 milliárd lej, ehhez még hozzájön a folyószámlákon tárolt mintegy 22,3 milliárd lej. A letétbe helyező személyek száma egyébként 2011-ben emelkedett, miután az azt megelőző két évben fokozatosan csökkent. Az év végi adatokat figyelembe véve, egy személy átlagosan 7400 lejt tartott különböző pénzintézetekben, ez az összeg 2010 végén 6800, míg 2009-ben 5900 lej volt. Az említett összegek a folyószámlákon található értékeket is tartalmazzák.
Radu Graţian Gheţea, a Romániai Bankok Szövetségének (ARB) elnöke eközben tegnap az Agerpres hírügynökségnek adott interjúban rámutatott: a világgazdasági válság egyenes következménye a fizetési mérlegek egyensúlyának felbomlása. „Nemzetközi szinten a jelzáloghitelre adott gazdasági termékek eladása okozta az elmúlt években a hitelezési krízist. Ugyanakkor a túlköltekező államok és az anyagi támogatásra szoruló pénzügyi csoportok miatt alakult ki gazdasági, valamint szociális szinten is a fennálló feszültség” – mutatott rá a szakember.
Hangsúlyozta: a romániai bankrendszer eltérő a más országokban észlelhető helyzettől, itt ugyanis az anyabankok folyamatosan támogatták a hitelintézményeket, így nem volt szükség a közösségi alapok e téren való felhasználására. „Az utóbbi két évben a pénzintézetek részvényesei több mint egy milliárd euróval támogatták a hazai bankrendszert, így Romániában viszonylagos egyensúly alakult ki annak ellenére, hogy felhalmozódtak a magánszemélyek adósságai” – vélekedett az ARB elnöke. Mint mondta, számos államban a kormánynak várhatóan a közalkalmazotti bérek további megszorítását kellett alkalmaznia, ez pedig társadalmi szinten elégedetlenséget válthat majd ki.
Gheţea ugyanakkor arra is kitért, hogy a hazai piac továbbra is népszerű a befektetők körében, Romániának azonban arra is fel kell készülnie, hogy a külföldről jövő erőforrások mértéke várhatóan csökkeni fog az elkövetkező időszakban a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása miatt. „A kereskedelmi bankoknak alternatív forrásokat kellene keresniük. Úgy gondolom, hogy elsősorban a hosszú távú megtakarítási stratégiák jelentenének megoldást, ezeknek azonban nem szabad befolyásolniuk a fogyasztást” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a pénzintézmények a válság hatására módosítottak a hitelezési feltételeken az utóbbi időben, így – bár a lakosság részéről továbbra is van igény a bankkölcsönökre – nem mindegyik ügyfél felel meg a bank elvárásainak.
„A kereskedelmi bankok nem tekintenek gyanakvóan a hiteligénylőkre, mindössze elővigyázatosabbak a kölcsönökkel kapcsolatban. A krízis miatt az elmúlt években jelentősen visszaesett a lakossági fogyasztás, így a hitelezési tevékenység is mérséklődött” – magyarázta Gheţea. Mint mondta, jelenleg a pénzintézetek rendelkeznek megfelelő mértékű likviditással, azonban mindegyik bank a saját stratégiája alapján kezeli a kihelyezéseket.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.