Tízezer alkalmazottat bocsátanak el 2018-ig

A szerdán nyilvánosságra került dokumentum az elbocsátott alkalmazottak szociális védelmérõl szóló sürgõsségi rendelet kiegészítése, és már a szenátus munkaügyi bizottsága is megvitatta. A vonatkozó, 2013/36-os számú rendelet értelmében a 2013 és 2018 között elbocsátandó személyek szociális védelemben részesülnek. A munkaügyi bizottság közleménye szerint az állami cégektõl, közhasznú társaságoktól, az állam többségi tulajdonában levõ vállalatoktól, valamint a helyi önkormányzatok alárendeltségében mûködõ cégektõl és közhasznú társaságoktól összesen 10 500 személyt bocsátanak el, õk számíthatnak különbözõ szociális juttatásokra a most parlamenti elfogadásra váró rendelet értelmében. A kormány indoklása szerint a következõ idõszakban „rugalmasabb termelési kapacitásra\" lesz szükségük a vállalatoknak, hogy hatékonyabban alkalmazkodjanak a piaci körülményekhez. Az elbocsátások fõleg az energiaipart érintik.
Egy, a Mediafax hírügynökség birtokába került dokumentum éves bontásban is rögzíti, hány személyt terveznek elbocsátani, és hogy õk mekkora végkielégítést kapnak. Így idén összesen 2539 személy számíthat elbocsátásra, számukra 37,4 millió lejt fizetnek ki a munkanélküliségi alapból. Jövõre 1941 elbocsátott alkalmazott 82,6 millió lejt kap összesen.

2015-ben 2130 alkalmazott számíthat elbocsátásra, õk 83,2 millió lejt kapnak, míg a 2016-ban elbocsátandó 1332 állami alkalmazott 70,8 millió lejben részesül. 2017-ben 1221 állami alkalmazott kerülhet utcára, az õ támogatásukra 57 millió lejt szán a kormány, 2018-ban pedig újabb 1156 alkalmazottat bocsátanak el, akik 48,9 millió lejre számíthatnak.

Akár kétévnyi bér is lehet a végkielégítés

A tervek szerint azok az alkalmazottak, akik három és tíz év közötti idõtartamig dolgoztak egy állami vállalatnál, tizenkét havi bérüknek megfelelõ végkielégítést kapnak. Akik tizenöt évnyi szolgálati idõvel rendelkeznek, húsz havi fizetésre jogosultak, a 25 évnél hosszabb szolgálati idõ pedig 24 havi fizetésnek megfelelõ végkielégítést jelent.

Az elbocsátott személyek mindaddig a területi munkaerõ-elhelyezõ központok nyilvántartásában maradnak, amíg a havi szociális juttatást kapják, és kötelesek havonta, vagy amikor beidézik õket, megjelenni a központokban, hogy tájékozódjanak az elhelyezkedési lehetõségekrõl.

A dokumentum azzal is számol, hogy az elbocsátások nyomán csökken a társadalombiztosítási alapba befolyó összeg. Eszerint idén 10,6, jövõre 4,7, 2015-ben 59,2, 2016-ban 44,8, 2017-ben pedig 30 millió lejjel kevesebbõl gazdálkodhat a tb-kassza.

A kormány még március elején döntött arról, hogy elbocsátásokba kezd 16 állami tulajdonú energetikai cégnél, az erre vonatkozó tervezetet pedig 2013 és 2018 között ültetik gyakorlatba, az elbocsátandó alkalmazottak pedig végkielégítést és kiegészítõ havi juttatást kapnak. Amikor azonban az errõl szóló határozattervezet fölkerült a gazdasági tárca honlapjára, Victor Ponta miniszterelnök kijelentette: azt a kormány nem hagyta jóvá, és felszólította Varujan Vosganian tárcavezetõt, hogy vetesse le a honlapról.

Ponta tegnap igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva: a közel tízezer embert nem egyszerre, hanem öt év alatt bocsátják el. „Az a fontos, hogy 2006 óta megvan a törvényes keret arra, hogy végkielégítést biztosítsunk számukra. A valóság az, hogy bizonyos cégeket és ágazatokat átszervezünk\" – hangsúlyozta a kormányfõ. Az elbocsátandó alkalmazottak elhelyezkedési lehetõségei kapcsán megjegyezte, hogy új munkahelyek jönnek létre, példaként a kedden, Slatinán megnyílt kábelgyárat hozta fel, amely ötszáz új munkahelyet jelent.

Kétkedõ érdekképviseletek

A szakszervezetek azonban nem ennyire derûlátóak. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elsõ alelnöke, Ion Pisc szerint a most nyilvánosságra került számadatok nem valósak, az elbocsátandó alkalmazottak száma ugyanis jóval nagyobb lesz, mint 10 500. „Csak az Olténiai Energetikai Komplexumból háromezer embert bocsátanak el, amihez hozzáadódik a helyi és megyei önkormányzatoknak alárendelt intézményekbõl elbocsátandó alkalmazottak száma, ráadásul a posta is több ezer alkalmazottat meneszt\" – emlékeztetett Pisc. Utóbbi kijelentést tegnap Ponta is alátámasztotta, politikai ellenfelei felé is téve egy oldalvágást: szerinte 2009 óta, amióta a Román Posta veszteségesen mûködik, a Boc-kormány idején hatezer új alkalmazottat vettek fel, sokukat politikai alapon, ezért nekik távozniuk kell.

Mint ismeretes, a román kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), a Világbankkal és az Európai Bizottsággal megkötött készenléti hitelszerzõdésben foglaltak miatt kell átszerveznie a közszférát és az állami vállalatokat. A nemzetközi hitelezõk azt szabták feltételül a hitel rendelkezésre bocsátásához, hogy a kormány egyrészt csökkentse az állami vállalatok veszteségeit – többek között jelentõs elbocsátások révén –, másrészt pedig vagy teljes egészében, vagy részben privatizálja a veszteséges cégeket. Bukarest legutóbb 2011 tavaszán kötött 5,3 milliárd euró értékû, kétéves, többoldalú, nemzetközi elõvigyázatossági típusú hitelmegállapodást az IMF szervezésében, amely még nem zárult le, mert Románia a nyárig haladékot kért, éppen a veszteséges állami vállalatok helyzetének rendezésében tapasztalt elmaradások miatt.

Az állami cégek összesen mintegy 400 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, emellett – egy április elején nyilvánosságra került felmérés szerint – összesen közel 1 190 000 személy dolgozott más formában állami alkalmazottként. Egy másik, korábbi Világbank-felmérés szerint a 760 állami érdekeltségû cég mintegy egynegyede – például az Oltchim, a Termoelectrica, az Országos Kõszénfejtõ Társaság, a Román Vasúttársaság, valamint a vasúttársaság áruszállító ágazata – veszteségesen mûködik, vagyis ha ezek végleg bezárnák a kapuikat, mintegy százezer ember kerülne utcára.