
Fotó: Beliczay László
Romániában 2010 és 2020 között 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete és 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma – közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet, ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
2022. március 24., 14:542022. március 24., 14:54
2022. március 24., 14:552022. március 24., 14:55
A megművelt termőföld felülete 543 ezer hektárral, 12,763 millió hektárra csökkent. A tavalyi agrárcenzus során 972 ezerrel kevesebb, 2,887 millió gazdaságot számoltak. A mezőgazdasági összeírás a 2020-as adatokat rögzíti, azelőtt 2010-ben végeztek agrárcenzust.
Előbbiek esetében 25 százalékos a csökkenés 2010-hez képest, utóbbiak esetében a visszaesés 17 százalékos.
A gazdaságok számának csökkenése következtében az átlagban egy gazdaságra jutó termőföld 28 százalékkal, 3,45 hektárról 4,42 hektárra nőtt tíz év alatt. A statisztikai intézet szerint főleg a nagyon kicsiny gazdaságok szűntek meg, hiszen a kevesebb, mint 0,1 hektár termőfölddel rendelkezők aránya 10,3 százalékról 4,3 százalékra zsugorodott, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező gazdaságok aránya 2,2 százalékról 4,2 százalékra nőtt.
Az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok 36 százalékot tettek ki, és a termőföld 18 százalékát használták, míg az 50 hektárnál több termőfölddel rendelkező farmok aránya 1 százalékos volt, és a termőföld 54 százalékát művelték meg.
A mezőgazdasági felület 67 százalékát a szántóföldek tették ki, a kaszálók és legelők 29 százalékot, az állandó növénykultúrák pedig 2,7 százalékot képeztek. A szántóföldek 73 százalékán főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.
A sertés- és szarvasmarha-állomány 33 százalékkal csökkent tíz év alatt, ugyanakkor a juh- és kecskeállomány csaknem 16, illetve 3,5 százalékkal nőtt.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!