Fotó: Beliczay László
Romániában 2010 és 2020 között 4,1 százalékkal csökkent a megművelt termőföld felülete és 25 százalékkal esett vissza a gazdaságok száma – közölte csütörtökön a román országos statisztikai intézet, ismertetve a tavaly lezajlott agrárcenzus eredményeit.
2022. március 24., 14:542022. március 24., 14:54
2022. március 24., 14:552022. március 24., 14:55
A megművelt termőföld felülete 543 ezer hektárral, 12,763 millió hektárra csökkent. A tavalyi agrárcenzus során 972 ezerrel kevesebb, 2,887 millió gazdaságot számoltak. A mezőgazdasági összeírás a 2020-as adatokat rögzíti, azelőtt 2010-ben végeztek agrárcenzust.
Előbbiek esetében 25 százalékos a csökkenés 2010-hez képest, utóbbiak esetében a visszaesés 17 százalékos.
A gazdaságok számának csökkenése következtében az átlagban egy gazdaságra jutó termőföld 28 százalékkal, 3,45 hektárról 4,42 hektárra nőtt tíz év alatt. A statisztikai intézet szerint főleg a nagyon kicsiny gazdaságok szűntek meg, hiszen a kevesebb, mint 0,1 hektár termőfölddel rendelkezők aránya 10,3 százalékról 4,3 százalékra zsugorodott, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb termőfölddel rendelkező gazdaságok aránya 2,2 százalékról 4,2 százalékra nőtt.
Az 1 és 5 hektár közötti gazdaságok 36 százalékot tettek ki, és a termőföld 18 százalékát használták, míg az 50 hektárnál több termőfölddel rendelkező farmok aránya 1 százalékos volt, és a termőföld 54 százalékát művelték meg.
A mezőgazdasági felület 67 százalékát a szántóföldek tették ki, a kaszálók és legelők 29 százalékot, az állandó növénykultúrák pedig 2,7 százalékot képeztek. A szántóföldek 73 százalékán főleg kukoricát, búzát, napraforgót és repcét termesztenek.
A sertés- és szarvasmarha-állomány 33 százalékkal csökkent tíz év alatt, ugyanakkor a juh- és kecskeállomány csaknem 16, illetve 3,5 százalékkal nőtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!