
Koalíciós vitákat szült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével folytatott tárgyalássorozat is, úgy tűnik, a Szociálliberális Uniót (USL) alkotó két nagyobb alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői e tekintetben sem értenek egyet. Crin Antonescu, a kisebbik kormánypárt elnöke vasárnap délután egy sinaiai fórumon arról beszélt, hogy a készenlétihitel-megállapodás „nem egy jó dolog”
2013. november 04., 19:372013. november 04., 19:37
2013. november 04., 21:312013. november 04., 21:31
A szenátus elnöke a helyzetet egyenesen „szerencsétlennek” és „ideiglenesnek” nevezte, ami szerinte tulajdonképpen „egy fogyaték”, mivel a jelenlegi körülmények között az országnak nem lehet saját gazdaságpolitikája.
Victor Ponta miniszterelnök, a nagyobbik kormánypárt elnöke hétfő délelőtti válaszában leszögezte, nem akarja, hogy „jókra, akik nem akarják az IMF-tárgyalásokat, és mindenkinek pénzt akarnak osztani, illetve rosszakra, akik nem akarnak pénzt adni, osszák fel a kormányt”. Ponta egyúttal rámutatott, hogy éppen a liberális párti Daniel Chiţoiu vezeti az IMF-fel folytatott tárgyalásokat. „Így Chiţoiu úr, amennyiben tud pénzt osztani, megteszi majd, ha nem, nem. De jó lenne túllépni ezen az ellenzéki viselkedésen” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, meggyőződése, hogy Chiţoiu „a lehető legjobb büdzsétervezettel” áll majd elő. Később újra megszólalt a témában Antonescu is, leszögezve, Chiţoiut azzal a megbízással küldték tárgyalni, hogy tartsa meg a 16 százalékos egységes adókulcsot, s érje el, hogy 3 százalékkal csökkenteni lehessen a társadalombiztosítási hozzájárulást. Elmondása szerint az már bizonyos, hogy az adó 16 százalékos marad 2014-ben is, a tb kapcsán viszont még úgy tűnik, nem jutottak megállapodásra.
A késő délutáni órában ugyanakkor a szenátusban ült tárgyalóasztalhoz a három kormánypárti politikus, hozzájuk csatlakozott később Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, illetve Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter. A megbeszélést követően Ponta az összesereglett újságíróknak azt mondta, Chiţoiu azt a politikai felhatalmazást kapta, hogy még hétfő este folyamán zárja le a tárgyalásokat az IMF-fel. Később egy utolsó egyeztetésre ültek össze a kormány és a valutaalap képviselői, a megbeszélések azonban lapzártánkkor még zajlottak.
Zöld jelzés a nyugdíjemelésnek?
Azon túl azonban, hogy a 2014-es évi költségvetés tervezetének mielőbb el kell készülnie, ennél többet nem árultak el a sajtónak a nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló politikusok, hivatalos nyilatkozat lapzártánkig sem tőlük, sem az IMF küldöttségétől nem érkezett. Pár tervről beszélt Mirel Palada kormányszóvivő hétfőn az az egyik hírcsatornának adott nyilatkozatában, de tulajdonképpen már korábban kiszivárgott részletekről van szó. Mint rámutatott, a Ponta-kabinet képviselői tárgyaltak a hitelezőkkel a nyugdíjpont értékének 3,76 százalékkal történő emeléséről, illetve arról, hogy jövőre 3 százalékkal nőne a közalkalmazotti fizetésekre szánt pénzalap, amiből főként a legkisebb bérekkel rendelkezők részesülnének. Palada elmondása szerint a valutaalap képviselői a nyugdíjemelésre már rábólintottak. A kormányszóvivő ugyanakkor megerősítette azt a napokban felröppent híresztelést, miszerint a kabinet módosítani kívánja a jövedéki adó kiszámítási mechanizmusát, s elárulta, hogy mivel az adó szintje a lej és az euró viszonyához kapcsolódik, a jövőben szeretnék gyakrabban aktualizálni. Mint ismeretes, mostanáig az éves adót az előző év október elsejei árfolyamon számolták ki, ez viszont idén alacsonyabb volt a tavalyinál, s sokak szerint ezért próbál a kormány mindent megtenni, hogy ne kelljen csökkentenie az adószintjét.
Sajtóértesülés: ezer lej lehet a minimálbér
Eközben a jövő évi költségvetés kapcsán a România Tv úgy értesült, hogy a kormány ezer lejes minimálbérrel számol, az emelés pedig két lépésben történne meg. Információik szerint a fizetésemelést a béralap 3 százalékkal történő bővítése teszi lehetővé. Az idén előirányzott összeg 1,3 milliárd lejjel való emelése viszont még nem elégséges ahhoz, hogy már január elsejétől ezer lej legyen a közalkalmazotti minimálbér, így két ütemben emelnék az összeget. A hírt viszont a kormány részéről egyelőre nem erősítették meg. Mint arról korábban beszámoltunk, az már biztos, hogy a béralap 3 százalékos bővítése nem jár majd azzal, hogy a közszféra valamennyi alkalmazottjának 3 százalékkal nő a fizetése január elsejétől. Eddig két forgatókönyv merült fel: vagy nő a minimálbér, vagy pedig a plusz összegeket a legkevesebbet kereső közalkalmazottak között osztják szét.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!