
Koalíciós vitákat szült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével folytatott tárgyalássorozat is, úgy tűnik, a Szociálliberális Uniót (USL) alkotó két nagyobb alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői e tekintetben sem értenek egyet. Crin Antonescu, a kisebbik kormánypárt elnöke vasárnap délután egy sinaiai fórumon arról beszélt, hogy a készenlétihitel-megállapodás „nem egy jó dolog”
2013. november 04., 19:372013. november 04., 19:37
2013. november 04., 21:312013. november 04., 21:31
A szenátus elnöke a helyzetet egyenesen „szerencsétlennek” és „ideiglenesnek” nevezte, ami szerinte tulajdonképpen „egy fogyaték”, mivel a jelenlegi körülmények között az országnak nem lehet saját gazdaságpolitikája.
Victor Ponta miniszterelnök, a nagyobbik kormánypárt elnöke hétfő délelőtti válaszában leszögezte, nem akarja, hogy „jókra, akik nem akarják az IMF-tárgyalásokat, és mindenkinek pénzt akarnak osztani, illetve rosszakra, akik nem akarnak pénzt adni, osszák fel a kormányt”. Ponta egyúttal rámutatott, hogy éppen a liberális párti Daniel Chiţoiu vezeti az IMF-fel folytatott tárgyalásokat. „Így Chiţoiu úr, amennyiben tud pénzt osztani, megteszi majd, ha nem, nem. De jó lenne túllépni ezen az ellenzéki viselkedésen” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, meggyőződése, hogy Chiţoiu „a lehető legjobb büdzsétervezettel” áll majd elő. Később újra megszólalt a témában Antonescu is, leszögezve, Chiţoiut azzal a megbízással küldték tárgyalni, hogy tartsa meg a 16 százalékos egységes adókulcsot, s érje el, hogy 3 százalékkal csökkenteni lehessen a társadalombiztosítási hozzájárulást. Elmondása szerint az már bizonyos, hogy az adó 16 százalékos marad 2014-ben is, a tb kapcsán viszont még úgy tűnik, nem jutottak megállapodásra.
A késő délutáni órában ugyanakkor a szenátusban ült tárgyalóasztalhoz a három kormánypárti politikus, hozzájuk csatlakozott később Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, illetve Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter. A megbeszélést követően Ponta az összesereglett újságíróknak azt mondta, Chiţoiu azt a politikai felhatalmazást kapta, hogy még hétfő este folyamán zárja le a tárgyalásokat az IMF-fel. Később egy utolsó egyeztetésre ültek össze a kormány és a valutaalap képviselői, a megbeszélések azonban lapzártánkkor még zajlottak.
Zöld jelzés a nyugdíjemelésnek?
Azon túl azonban, hogy a 2014-es évi költségvetés tervezetének mielőbb el kell készülnie, ennél többet nem árultak el a sajtónak a nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló politikusok, hivatalos nyilatkozat lapzártánkig sem tőlük, sem az IMF küldöttségétől nem érkezett. Pár tervről beszélt Mirel Palada kormányszóvivő hétfőn az az egyik hírcsatornának adott nyilatkozatában, de tulajdonképpen már korábban kiszivárgott részletekről van szó. Mint rámutatott, a Ponta-kabinet képviselői tárgyaltak a hitelezőkkel a nyugdíjpont értékének 3,76 százalékkal történő emeléséről, illetve arról, hogy jövőre 3 százalékkal nőne a közalkalmazotti fizetésekre szánt pénzalap, amiből főként a legkisebb bérekkel rendelkezők részesülnének. Palada elmondása szerint a valutaalap képviselői a nyugdíjemelésre már rábólintottak. A kormányszóvivő ugyanakkor megerősítette azt a napokban felröppent híresztelést, miszerint a kabinet módosítani kívánja a jövedéki adó kiszámítási mechanizmusát, s elárulta, hogy mivel az adó szintje a lej és az euró viszonyához kapcsolódik, a jövőben szeretnék gyakrabban aktualizálni. Mint ismeretes, mostanáig az éves adót az előző év október elsejei árfolyamon számolták ki, ez viszont idén alacsonyabb volt a tavalyinál, s sokak szerint ezért próbál a kormány mindent megtenni, hogy ne kelljen csökkentenie az adószintjét.
Sajtóértesülés: ezer lej lehet a minimálbér
Eközben a jövő évi költségvetés kapcsán a România Tv úgy értesült, hogy a kormány ezer lejes minimálbérrel számol, az emelés pedig két lépésben történne meg. Információik szerint a fizetésemelést a béralap 3 százalékkal történő bővítése teszi lehetővé. Az idén előirányzott összeg 1,3 milliárd lejjel való emelése viszont még nem elégséges ahhoz, hogy már január elsejétől ezer lej legyen a közalkalmazotti minimálbér, így két ütemben emelnék az összeget. A hírt viszont a kormány részéről egyelőre nem erősítették meg. Mint arról korábban beszámoltunk, az már biztos, hogy a béralap 3 százalékos bővítése nem jár majd azzal, hogy a közszféra valamennyi alkalmazottjának 3 százalékkal nő a fizetése január elsejétől. Eddig két forgatókönyv merült fel: vagy nő a minimálbér, vagy pedig a plusz összegeket a legkevesebbet kereső közalkalmazottak között osztják szét.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!