2010. január 11., 10:122010. január 11., 10:12
Az elképzelés szerint nemcsak a szerzői jogdíjak, hanem a civil szerződések és együttműködési szerződések alapján folyósított juttatások esetén is megszűnne a kedvezmény. A kormány szándéka kiváltotta az újságírók és munkáltatóik rosszallását, a kedvezménymegvonás ellen tiltakozik a MediaSind újságíró szakszervezet és a Romedia, a médiakiadók országos egyesülete is.
„Ezen tervezet által a Boc-kormány újabb csapást mérne a sajtóra ebben a válságos időszakban, mivel az információk és a cikkek ára 31 százalékkal nőne meg. Azon összeg, melyet a kormány ily módon hajtana be az újságírókon elhanyagolható, és nem járulna hozzá a román gazdaság fellendítéséhez. Létezik elég megoldás arra, hogy kivezessék a gazdaságot a válságból, ugyanakkor újabb adók kivetése a sajtóra kizárólag az ágazat csődbe jutását siettetné” – áll a MediaSind és a Romedia által kiadott közös nyilatkozatban.
A két szervezet vezetői a hét folyamán fognak találkozni a kormány képviselőivel, hogy megpróbálják rábírni őket, álljanak el a tervezett intézkedéstől. „Abban az esetben, ha a tárgyalások eredményeként sem sikerül közös nevezőre jutnunk, a két szervezet közösen dönt majd az országos és nemzetközi tiltakozó akciókról” – szögezte le a MediaSind és a Romedia.
A szerzői jogdíjak megadóztatásának ötlete a Munkaügyi Minisztériumtól származik, mely a készülő nyugdíjtörvénybe szándékozik beépíteni az új szabályozást.
A hétvégén, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke is állást foglalt a tervezet ellen. Újságírói kérdésre reagálva Markó elmondta, nem volt tudomása a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezéséről, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az alkotói munkára is a piacgazdaság szabályait alkalmazzák.
„Ha létezett egy ilyen kedvezmény, akkor nem kellene megvonni azt” – jelentette ki a kormányfőhelyettes, hozzátéve, hogy elsősorban a művészet, a szépirodalom területén tartja indokoltnak a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól való mentesség fenntartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok