
2010. január 11., 10:122010. január 11., 10:12
Az elképzelés szerint nemcsak a szerzői jogdíjak, hanem a civil szerződések és együttműködési szerződések alapján folyósított juttatások esetén is megszűnne a kedvezmény. A kormány szándéka kiváltotta az újságírók és munkáltatóik rosszallását, a kedvezménymegvonás ellen tiltakozik a MediaSind újságíró szakszervezet és a Romedia, a médiakiadók országos egyesülete is.
„Ezen tervezet által a Boc-kormány újabb csapást mérne a sajtóra ebben a válságos időszakban, mivel az információk és a cikkek ára 31 százalékkal nőne meg. Azon összeg, melyet a kormány ily módon hajtana be az újságírókon elhanyagolható, és nem járulna hozzá a román gazdaság fellendítéséhez. Létezik elég megoldás arra, hogy kivezessék a gazdaságot a válságból, ugyanakkor újabb adók kivetése a sajtóra kizárólag az ágazat csődbe jutását siettetné” – áll a MediaSind és a Romedia által kiadott közös nyilatkozatban.
A két szervezet vezetői a hét folyamán fognak találkozni a kormány képviselőivel, hogy megpróbálják rábírni őket, álljanak el a tervezett intézkedéstől. „Abban az esetben, ha a tárgyalások eredményeként sem sikerül közös nevezőre jutnunk, a két szervezet közösen dönt majd az országos és nemzetközi tiltakozó akciókról” – szögezte le a MediaSind és a Romedia.
A szerzői jogdíjak megadóztatásának ötlete a Munkaügyi Minisztériumtól származik, mely a készülő nyugdíjtörvénybe szándékozik beépíteni az új szabályozást.
A hétvégén, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke is állást foglalt a tervezet ellen. Újságírói kérdésre reagálva Markó elmondta, nem volt tudomása a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezéséről, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az alkotói munkára is a piacgazdaság szabályait alkalmazzák.
„Ha létezett egy ilyen kedvezmény, akkor nem kellene megvonni azt” – jelentette ki a kormányfőhelyettes, hozzátéve, hogy elsősorban a művészet, a szépirodalom területén tartja indokoltnak a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól való mentesség fenntartását.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.