2010. január 11., 10:122010. január 11., 10:12
Az elképzelés szerint nemcsak a szerzői jogdíjak, hanem a civil szerződések és együttműködési szerződések alapján folyósított juttatások esetén is megszűnne a kedvezmény. A kormány szándéka kiváltotta az újságírók és munkáltatóik rosszallását, a kedvezménymegvonás ellen tiltakozik a MediaSind újságíró szakszervezet és a Romedia, a médiakiadók országos egyesülete is.
„Ezen tervezet által a Boc-kormány újabb csapást mérne a sajtóra ebben a válságos időszakban, mivel az információk és a cikkek ára 31 százalékkal nőne meg. Azon összeg, melyet a kormány ily módon hajtana be az újságírókon elhanyagolható, és nem járulna hozzá a román gazdaság fellendítéséhez. Létezik elég megoldás arra, hogy kivezessék a gazdaságot a válságból, ugyanakkor újabb adók kivetése a sajtóra kizárólag az ágazat csődbe jutását siettetné” – áll a MediaSind és a Romedia által kiadott közös nyilatkozatban.
A két szervezet vezetői a hét folyamán fognak találkozni a kormány képviselőivel, hogy megpróbálják rábírni őket, álljanak el a tervezett intézkedéstől. „Abban az esetben, ha a tárgyalások eredményeként sem sikerül közös nevezőre jutnunk, a két szervezet közösen dönt majd az országos és nemzetközi tiltakozó akciókról” – szögezte le a MediaSind és a Romedia.
A szerzői jogdíjak megadóztatásának ötlete a Munkaügyi Minisztériumtól származik, mely a készülő nyugdíjtörvénybe szándékozik beépíteni az új szabályozást.
A hétvégén, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ elnöke is állást foglalt a tervezet ellen. Újságírói kérdésre reagálva Markó elmondta, nem volt tudomása a Munkaügyi Minisztérium kezdeményezéséről, ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az alkotói munkára is a piacgazdaság szabályait alkalmazzák.
„Ha létezett egy ilyen kedvezmény, akkor nem kellene megvonni azt” – jelentette ki a kormányfőhelyettes, hozzátéve, hogy elsősorban a művészet, a szépirodalom területén tartja indokoltnak a társadalombiztosítási hozzájárulás fizetése alól való mentesség fenntartását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok