Leterhelné a rendszert a magáncsőd intézménye

Bordea kifejtette: tavaly az ország törvényszékein dolgozó 1507 bíró mintegy 565 ezer ügyet tárgyalt, a táblabíróságokon 257 ezer per jutott 817 bírára, a helyi bíróságokon pedig mintegy kétezer bíró ítélkezett 1,4 millió ügyben.

„Egyszerűen nem elég nagy az infrastruktúra és a személyzet ahhoz, hogy ezen felül még további 800 ezer vagy akár egymillió ügyet elbírjon. Amennyiben a kormány ilyen jelentős feladattal akarja terhelni a rendszert, mindenek előtt bővítenie kell azt” – fogalmazott a CSM tagja.

Liviu Stancu, az igazságügyi minisztérium államtitkára a bizottsági meghallgatáson „a hitelező és az adós közötti egyensúly” biztosítását tartotta a legfontosabbnak. „Egyértelmű, hogy szükség van a magáncsőd intézményének bevezetésére, azonban az intézkedés csak akkor lesz hatékony, ha az előírások a legapróbb részletekre is kiterjednek” – magyarázta az államtitkár.

A képviselőház jogi bizottsága egyébként négy különböző tervezetet tárgyal, a honatyák ezért szerdán úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy albizottságot, amely kidolgozza a végső jogszabály szövegét, amelyet majd megvitatnak. Az albizottságot a CSM, az igazságügyi minisztérium, a Román Nemzeti Bank (BNR), a hazai bankokat tömörítő egyesület (ARB) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) képviselői alkotják.

A Transilvania felszámolóház eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magáncsődre vonatkozó kezdeményezés csak kismértékben segítheti a svájci frank alapú hitellel rendelkező magánszemélyeket, hiszen az intézkedés a ténylegesen fizetésképtelen ügyfeleket, míg az ennél kevésbé bajbajutott klienseknek semmilyen enyhítést nem hoz.

„A tervezet kizárólag azokra vonatkozik, akiket a kilakoltatás fenyeget, és semmiképpen nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. A frankhitelesek többsége viszont abban a helyzetben van, hogy nagy nehézségek árán ugyan, de vissza tudja fizetni az adósságot, ettől függetlenül azonban nekik is elkelne a segítség” – mutatott rá Vasile Godîncă Herlea, a felszámolóház szakértője.

A tervezet szerint a fizetésképtelenné nyilvánítást azok a magánszemélyek kérhetik, akik a törlesztőrészlet befizetésének határideje után 30 nappal legalább két különböző kölcsönt nem tudnak leróni minimum két eltérő hitelezőnek. A hitelező abban az esetben kérheti a magánszemély elleni csődeljárás kezdeményezését, ha a tartozás meghaladja a 25 ezer lejt.

Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.