Nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére – szögezte le szerdán Victor Ponta miniszterelnök. Mint részletezte, az Európai Bizottság mindössze annyit kért Romániától, hogy a deficit feleljen meg a költségvetési paktumban rögzítetteknek, éppen ezért – tette hozzá – az elkövetkező időszakban arról zajlanak majd a tárgyalások, hogyan lehet eleget tenni ennek a kérésnek.
2014. június 04., 16:142014. június 04., 16:14
A kormányfő a kabinet ülésének első, sajtónyilvános részében úgy fogalmazott, a tb-csökkentés a fő célkitűzése a nemzetközi hitelezők – a Nemzetközi Valutalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőivel zajló tárgyalásoknak. Ennek érdekében Ponta felszólította az illetékes minisztereket, hogy tegyék fenntartható ezt az intézkedést, hogy ne csak idén lehessen alkalmazni, hanem hosszú távon megmaradjon.
Egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a témában, szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen Bukarestben felülvizsgálaton levő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Ioana Petrescu pénzügyminiszter eközben a múlt héten szintén arról beszélt, hogy a kormány képviselői az IMF képviselőivel folytatott tárgyalások során nem fogják bedobni az adóalap kiszélesítését a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás 5 százalékkal történő csökkentésének ellensúlyozásaként.
A tárcavezető akkor azt mondta, hogy az intézkedést július elsejétől bevezetik. Petrescu ugyanakkor közölte, számításaik szerint a tb-csökkentés 1,5 milliárd lejjel rövidíti meg a költségvetést, de azt remélik, hogy úgynevezett oszlopadóból és a vártnál nagyobb költségvetési bevételekből ezt kompenzálni tudják. „Meglátjuk, hogy vissza kell-e fognunk különböző kiadásokat. Több forgatókönyv is van. Lássuk, végül miben állapodunk meg” – fogalmazott a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy a napokban tárgyalnak a nemzetközi hitelezők képviselőivel.
Amint arról beszámoltunk, megkezdődött hétfőn a hitelezők immár harmadik, június 16-áig tartó bukaresti felülvizsgálati látogatása, amelynek során kiderülhet, hogy a kormány csökkenti-e a társadalombiztosítási járulékot. A küldöttség ugyanakkor költségvetési szempontból kielemezi az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit.
Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, két éves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!