Nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére – szögezte le szerdán Victor Ponta miniszterelnök. Mint részletezte, az Európai Bizottság mindössze annyit kért Romániától, hogy a deficit feleljen meg a költségvetési paktumban rögzítetteknek, éppen ezért – tette hozzá – az elkövetkező időszakban arról zajlanak majd a tárgyalások, hogyan lehet eleget tenni ennek a kérésnek.
2014. június 04., 16:142014. június 04., 16:14
A kormányfő a kabinet ülésének első, sajtónyilvános részében úgy fogalmazott, a tb-csökkentés a fő célkitűzése a nemzetközi hitelezők – a Nemzetközi Valutalap (IMF), az Európai Bizottság, valamint a Világbank – képviselőivel zajló tárgyalásoknak. Ennek érdekében Ponta felszólította az illetékes minisztereket, hogy tegyék fenntartható ezt az intézkedést, hogy ne csak idén lehessen alkalmazni, hanem hosszú távon megmaradjon.
Egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter derűlátóan nyilatkozott a témában, szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen Bukarestben felülvizsgálaton levő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Ioana Petrescu pénzügyminiszter eközben a múlt héten szintén arról beszélt, hogy a kormány képviselői az IMF képviselőivel folytatott tárgyalások során nem fogják bedobni az adóalap kiszélesítését a munkáltatók által fizetett tb-hozzájárulás 5 százalékkal történő csökkentésének ellensúlyozásaként.
A tárcavezető akkor azt mondta, hogy az intézkedést július elsejétől bevezetik. Petrescu ugyanakkor közölte, számításaik szerint a tb-csökkentés 1,5 milliárd lejjel rövidíti meg a költségvetést, de azt remélik, hogy úgynevezett oszlopadóból és a vártnál nagyobb költségvetési bevételekből ezt kompenzálni tudják. „Meglátjuk, hogy vissza kell-e fognunk különböző kiadásokat. Több forgatókönyv is van. Lássuk, végül miben állapodunk meg” – fogalmazott a pénzügyminiszter, utalva arra, hogy a napokban tárgyalnak a nemzetközi hitelezők képviselőivel.
Amint arról beszámoltunk, megkezdődött hétfőn a hitelezők immár harmadik, június 16-áig tartó bukaresti felülvizsgálati látogatása, amelynek során kiderülhet, hogy a kormány csökkenti-e a társadalombiztosítási járulékot. A küldöttség ugyanakkor költségvetési szempontból kielemezi az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit.
Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, két éves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!