Fotó: Gábos Albin
Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a román gazdaság – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden közzétett gyorsjelentésból.
2023. február 14., 11:142023. február 14., 11:14
2023. február 14., 15:512023. február 14., 15:51
A most nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2022 negyedik negyedévében reálértéken 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző negyedévben.
2021 azonos időszakához mérten nyers adatként 4,6 százalékkal, a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5 százalékkal volt nagyobb a román GDP.
A statisztikai intézet közlése szerint a kiigazított érték szerint az első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben 3,8 százalékkal és a harmadik negyedévben 4,4 százalékkal nőtt a román gazdaság az előző év azonos időszakához mérten. A kiigazított érték szerint a tavalyi első negyedévben 1,4 százalékkal, a második negyedévben 1,2 százalékkal, míg a harmadik negyedévben 1,1 százalékkal nőtt a román gazdaság az előző negyedévekhez mérten.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
Az országos előrejelzési bizottság legutóbbi előrejelzésben 4,9 százalékos növekedést vetített előre a 2022-es évre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) eközben éppen 4,8 százalékos gyarapodást várt.
Valamivel borúlátóbb volt az Európai Bizottság és a Világbank, elemzőik 4,5, illetve 4,6 százalékos növekedést jeleztek előre legfrissebb prognózisukban.
Az országos előrejelzési bizottság 2,8 százalékos, az Európai Bizottság 2,5 százalékos, az IMF 3,1 százalékos, a Világbank pedig 2,6 százalékos növekedést vetített előre.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja is úgy számol, hogy elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a GDP növekedése azonban 2,5 százalékra lassul.
A román gazdaság 2023-ban 2,5 százalékkal, 2024-ben 3 százalékkal bővül az Európai Bizottság (EB) téli időközi gazdasági előrejelzése szerint. Az Agerpres által idézett prognózis idénre 9,7 százalékos, jövőre 5,5 százalékos inflációt jósol.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által szintén kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból ugyanakkor kiderül, hogy az Unió bruttó hazai terméke 2022 negyedik negyedévében stagnált az előző negyedévhez képest, az euróövezet gazdasága 0,1 százalékkal bővült,
A negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest Írország (3,5 százalék), illetve Ciprus, Dánia és Románia (egyenként 1,1 százalék) gazdasága bővült a legnagyobb mértékben. Lengyelországban (mínusz 2,4 százalék), Litvániában (mínusz 1,7), Ausztriában (mínusz 0,7), Svédországban (mínusz 0,6), Magyarországon (mínusz 0,4), a Cseh Köztársaságban (mínusz 0,3), Németországban és Finnországban (egyaránt mínusz 0,2), illetve Olaszországban (mínusz 0,1) csökkent a GDP.
A múlt év október-decemberében 2021 negyedik negyedévéhez képest az euróövezetben 1,9 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,8 százalékkal gyarapodott a GDP, miután az előző negyedévben az euróövezetben 2,3 százalékkal, az EU pedig 2,5 százalékkal nőtt.
Az uniós tagállamok közül a legjelentősebb éves gazdasági növekedést Írországban (15,7 százalék) és Romániában (5 százalék) jegyezték, csupán Svédországban (mínusz 0,6 százalék) és Litvániában csökkent a GDP.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!