Fel kell készülni. A járványok a közeljövőben is közvetlen veszélyt jelenthetnek az emberiségre
Fotó: Rostás Szabolcs
A Világgazdasági Fórum a Globális kockázati jelentés című tanulmányának 2021-es kiadásában megállapítja, hogy a járványok és az egyre növekvő szegénység, valamint az időjárási katasztrófák fenyegetik leginkább a globális stabilitást a következő két évben. Szerintük a Covid-19 világjárvány növeli az egyenlőtlenségeket, a társadalom széttöredezettségét. A következő 3–5 évben veszélyezteti a gazdaságot, és a következő 5–10 évben gyengíti a geopolitikai stabilitást.
2021. január 20., 16:252021. január 20., 16:25
Az utóbbi 15 évben a Világgazdasági Fórum – amely a világ vezetői éves davosi találkozójának szervezője – globális kockázati jelentése révén figyelmeztette a világot a pandémiák veszélyére.
– áll a jelentés bevezetőjében.
A Globális kockázati jelentés a Világgazdasági Fórum partnereinek – cégigazgatók, politikai vezetők, szakértők, stb. – 841 válaszán alapul, amelyeket 2020 szeptembere és októbere között gyűjtöttek össze.
Első lépésben a jelentés annak alapján értékeli a kockázatokat, hogy azok időben milyen távon jelentenek problémát. Ennek alapján három csoportot határoztak meg.
Középtávon (3–5 év) a válaszadók úgy vélik, hogy a világot olyan indirekt hatású gazdasági és technológiai kockázatok fenyegetik, amelyek kialakulása több évig is eltarthat – ilyenek például a pénzügyi buborék robbanása, amelyet a központi bankok expanzív politikája táplál, emellett aggodalomra ad okot a jövőbeni árstabilitás, és az adósságok okozta válságok.
Egyébként idén a járvány miatt a davosi fórumot nem tartják meg az azonos nevű svájci luxus síközpontban. A szervezők virtuális kiadást terveznek január 25. és 29. között, majd személyes találkozót tartanak Szingapúrban május végén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt csökkent az építőipari termelés volumene augusztusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara jegyezte a legjelentősebb visszaesést – derül ki az Eurostat adataiból.
A Törvény Ereje Országos Szakszervezet (SNFL) legalább 4500 lejes bruttó minimálbérre tesz javaslatot 2026-ra a témában zajló hétfői egyeztetéseken – tájékoztatott közleményében az érdekvédelem.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap úgy nyilatkozott, „nincs itt az ideje” annak, hogy 2026-tól emelje a kormány a garantált bérminimumot.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!