Fotó: Pixabay.com
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter bejelentése szerint elkezdődhet a napelemprogram decentralizációja: januártól több mint 3000 önkormányzat kapcsolódhat be az áramtermelő egységek lakossági beszerzését támogató új kiírásba. Eközben a pályázók dolga is egyszerűsödik, csupán két-három dokumentum benyújtására lesz szükségük.
2022. október 13., 11:312022. október 13., 11:31
Az RMDSZ-es tárcavezető szerda este a Digi24 hírtelevízió műsorában bejelentette, aznap aláírta a rendeletet, miszerint bevonják az önkormányzatokat a korábban Zöld ház néven futó program lebonyolításába.
Elmondása szerint megkezdik a technikai részletek kidolgozását célzó tárgyalásokat a polgármesteri hivatalokkal, a város- és községvezetések képviselőivel, hogy a lehető legegyszerűbb módon vonják be a helyi hatóságokat a pályázatok feldolgozásába, illetve a kifizetések folyamatába.
„A pénzalapokat előre rendelkezésükre bocsájtjuk, tehát először nem az önkormányzatoknak kell saját költségvetésükből kifizetniük az igénylőket, hogy utána kérjék az elszámolást a Környezetvédelmi Alaptól. A legátfogóbb decentralizált támogatási program lesz, amely január elsején indul” – jelentette ki a Digi24 műsorában Tánczos Barna. Hozzátette: törvényi, költségvetési és tervezési szempontból készen állnak az új lebonyolításra, már csak a polgármesteri hivatalokkal kell átbeszélni a részleteket.
Éppen ezért több százezer igénylőre számítanak, és több mint 3000 önkormányzat részvételével számolnak. Tánczos szerint a következő kiírásban a legnagyobb problémát már az jelentheti, hogy a szakcégeknek lesz-e az igényeknek megfelelő felszerelési kapacitásuk, illetve lesz-e elég eladó napelem az országban.
A miniszter kitért a jelenleg is futó, hónapokon keresztül „haldokló” kiírásra is. Elmondása szerint
Mint ismeretes, az áramfejlesztő napelemek szerelésére, legtöbb 20 ezer lejes állami támogatásra a legutóbb az elmúlt év végén volt kiírás, a benyújtott pályázatok ellenőrzése még nem zárult le.
Tánczos Barna szeptemberben a Krónikának úgy fogalmazott, a programot lebonyolító Környezetvédelmi Alap nem egy jól működő intézmény, „ezt nem titkolta soha senki”; a jelenlegi energiaválságban még nagyobb nyomásnak van kitéve, hiszen hatványozott az érdeklődés a napelemrendszerek iránt. Mindezt nagyszámú új munkatárs felvételével, illetve a munka részleges kiszervezésével próbálták eddig ellensúlyozni.
A tárcavezető szerint a program új kiírásának a lebonyolítását pontosan kell megtervezni, hiszen számításaik szerint ezúttal nem több tízezer, hanem több százezer kérés lesz. A hatványozott igényt óriási erőforrások mozgósításával lehet kielégíteni, vélte a miniszter. Jelezte egyúttal: a Környezetvédelmi Alapnak van pénze, hogy mintegy 200 ezer áramfejlesztő napelemrendszer felszerelését megfinanszírozza, az adminisztratív kapacitást kell fejleszteni annak érdekében, hogy a program működjön.
A konkrét lebonyolításon is változtatnának: a korábbi tervek szerint a programba való beiratkozást a kedvezményezettekre bíznák, nem a kivitelező cégekre, mint eddig. Vagyis hasonlóképpen működne, mint a háztartási gépek roncsprogramja: a pályázó magánszemélynek regisztrálnia kell, és amint megkapja az értesítést, hogy kérését jóváhagyták, ki kell választania egy engedélyezett céget, amely felszereli a rendszert.
Miközben az előző kiírás még mindig nem zárult le, a romániai lakosság a Zöldház program új kiírására vár. A lezáratlan programról, illetve a jövőben tervekről Tánczos Barna környezetvédelmi minisztert kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!