
A gyógyfürdőhelyek állami támogatásának, illetve népszerűsítésének hiányát kifogásolják a turisztikai munkaadói szövetségek illetékesei, akik szerint beruházások nélkül a fürdők néhány éven belül tönkremennek.
2014. június 10., 19:292014. június 10., 19:29
Nicu Rădulescu, a hazai gyógyfürdőhelyeket tömörítő szövetség elnöke elmondta: jelenleg a létesítményeknek mintegy fele az országos nyugdíjpénztár által biztosított üdülési beutalókból tartja fenn magát, ennek nyomán rendkívül kevés a profitjuk, így nem engedhetnek meg magunknak semmiféle korszerűsítési munkálatot.
Mint rámutatott: ilyen körülmények között a magánberuházók sem tolonganak, az állam pedig semmilyen könnyítést nem vezetett be a gyógyfürdők támogatása érdekében. „Egyértelmű, hogy amíg ezek a turisztikai létesítmények veszteségesen működnek, a nemrég bevezetett, a visszaforgatott nyereségre vonatkozó adómentesség sem érvényes esetükben” – magyarázta Rădulescu, aki azt is kifejtette, hogy például egy száz szobával rendelkező, 7 millió euróból felújított, kétcsillagosról négycsillagosra minősített szálláshelynek évente közel 100 ezer eurónyi adót és illetéket kell befizetnie.
A munkaadói szövetség elnöke üdvözölte a turizmusért felelős tárca nélküli miniszter azon kijelentését, miszerint állami támogatást adnának a tengerparti szállodáknak, de szerinte a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a gyógyfürdőknek is. „Ebben a szektorban elenyésző az adócsalás mértéke, ráadásul soha ki nem fogyó természeti erőforrást használunk fel” – fogalmazott Rădulescu.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!