A gyógyfürdőhelyek állami támogatásának, illetve népszerűsítésének hiányát kifogásolják a turisztikai munkaadói szövetségek illetékesei, akik szerint beruházások nélkül a fürdők néhány éven belül tönkremennek.
2014. június 10., 19:292014. június 10., 19:29
Nicu Rădulescu, a hazai gyógyfürdőhelyeket tömörítő szövetség elnöke elmondta: jelenleg a létesítményeknek mintegy fele az országos nyugdíjpénztár által biztosított üdülési beutalókból tartja fenn magát, ennek nyomán rendkívül kevés a profitjuk, így nem engedhetnek meg magunknak semmiféle korszerűsítési munkálatot.
Mint rámutatott: ilyen körülmények között a magánberuházók sem tolonganak, az állam pedig semmilyen könnyítést nem vezetett be a gyógyfürdők támogatása érdekében. „Egyértelmű, hogy amíg ezek a turisztikai létesítmények veszteségesen működnek, a nemrég bevezetett, a visszaforgatott nyereségre vonatkozó adómentesség sem érvényes esetükben” – magyarázta Rădulescu, aki azt is kifejtette, hogy például egy száz szobával rendelkező, 7 millió euróból felújított, kétcsillagosról négycsillagosra minősített szálláshelynek évente közel 100 ezer eurónyi adót és illetéket kell befizetnie.
A munkaadói szövetség elnöke üdvözölte a turizmusért felelős tárca nélküli miniszter azon kijelentését, miszerint állami támogatást adnának a tengerparti szállodáknak, de szerinte a kormánynak nagyobb figyelmet kellene szentelnie a gyógyfürdőknek is. „Ebben a szektorban elenyésző az adócsalás mértéke, ráadásul soha ki nem fogyó természeti erőforrást használunk fel” – fogalmazott Rădulescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!