Támogatás Athénnak

A pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögországot támogató nyilatkozatot fogadtak el csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió állam-, illetve kormányfői, egyúttal pedig felszólították Athént, hogy valósítsa meg az elhatározott stabilitási programot.

„Valamennyi euróövezeti tagállamnak józan nemzeti politikát kell követnie, a megállapodásokon nyugvó szabályokkal összhangban, hiszen közösen viselik a felelősséget a térség gazdasági és pénzügyi stabilitásáért” – figyelmeztettek nyilatkozatukban a brüsszeli EU-csúcstalálkozó résztvevői, akik támogatásukról biztosították a görög kormány erőfeszítéseit, azt az athéni kötelezettségvállalást, hogy minden szükséges lépést megtesznek – beleértve kiegészítő intézkedéseket is – a 2010-es, illetve a következő évekre szóló stabilitási program ambiciózus céljainak megvalósítása érdekében. Felszólították ugyanakkor a görög kormányt, hogy szigorúan és határozottan hajtsa végre ezeket az intézkedéseket, és ebben az évben 4 százalékponttal csökkentse a költségvetési deficitet.

Az EU-országok vezetői felkérték továbbá a pénzügyminiszterek tanácsát is, hogy február 16-i ülésükön fogadják el azokat a Görögországnak címzett ajánlásokat, amelyek az Európai Bizottság indítványain alapulnak, valamint a Görögország által bejelentett kiegészítő intézkedéseket. Az Európai Bizottság szoros figyelemmel fogja követni az ajánlások megvalósítását, kapcsolatban áll az Európai Központi Bankkal, és javasolni fogja a szükséges kiegészítő intézkedéseket, igénybe véve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakvéleményét. Az első helyzetértékelés márciusban várható. „Az euróövezet tagállamai szükség esetén határozott és összehangolt lépést tesznek, annak érdekében, hogy megoltalmazzák az egész euróövezet pénzügyi stabilitását. A görög kormány nem kért pénzügyi támogatást” – olvasható a nyilatkozatban.

Lelki és politikai támogatást várnak

Görögországnak „szüksége van Európa pszichológiai és politikai támogatására” – nyilatkozta egyébként Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök a Le Monde című napilap honlapján csütörtökön közölt rövid interjúban. Ugyanis ha „a spekulációk folytatódnak”, a kormányfő szerint az már nem Görögország ügye, hanem az eurózónáé és Európáé.

„Ez esetben a kollektív szándék kérdésévé válik a spekulációk megfékezése” – hangsúlyozta Papandreu, hozzátéve, Görögország nem kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét a költségvetési válságból való kilábaláshoz, és „nem is tervezi ezt a megoldást”. A görög kormányfő szerint Athén azt várja az Európai Uniótól, hogy „kimondja: igen, lehet hinni Görögországnak, garantáljuk, hogy programja megvalósítható”.

Megszorítások sztrájkhullámmal

A görög kormány a megszorító intézkedései keretében kedden jelentette be, hogy az állami szektorban befagyasztja a béreket, valamint megreformálja a görög adórendszert, hogy növelje az állami bevételeket, és négy százalékkal csökkentse az államháztartás hiányát, amely az elmúlt évben elérte a GDP 12,7 százalékát. Négyszeresét annak, amit az Unió megenged az eurózóna országainak.

Szerda reggel pedig már el is kezdődtek a sztrájkok Görögországban. Ennek keretében több ezer közalkalmazott nem vette fel a munkát szerda reggel, ami hatással van több tucat állami intézmény és kórház működésére is. A sztrájkhoz csatlakoztak a reptéri légi irányítók is, s emiatt megbénult a légi forgalom az athéni nemzetközi repülőtéren.

Ugyanakkor egy, főleg közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet tüntetéseket is kilátásba helyezett Athén belvárosában, valamint Thesszalonikében. A legnagyobb görög szakszervezet, a GSEE február 24-ére tervez országos sztrájkot a tervezett kormányzati reformok miatt.

Amint arról lapunkban beszámoltunk, az athéni kormány tavaly novemberben az addigi duplájára, GDP-arányosan 12,7 százalékra emelte a 2009-es államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését. A hiány-előrejelzés szinte példátlan emelését követően a nagy nemzetközi hitelminősítők egymás után lerontották a görög adósbesorolást.

A hitelminősítők a tavalyi osztályzatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszírozási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok manipulálásával vádolták a görög hatóságokat. Elemzők most 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évre pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak, és úgy vélik, hogy óriási a kockázata a „görög járvány” átterjedésének más, kisebb tagállamokra, ezért az euróövezet a saját érdekében sem hagyhatja magára Görögországot a bajban.